Gyűjteményhez ad

'44 ősze a makó-rákosi tanyavilágban

2383 megtekintés

Hossz: 01:46:00
Leírás: Az interjúalany beszél édesapja első világháborús emlékeiről, családjáról (0:48), tanulmányairól (4:51), a front átvonulásáról, a magyar katonák bújtatásáról, a helyi harcokról (6:55), a katonaságról és a tangazdaságról, ahol a katonaság után dolgozott (20:30). Mesél további tanulmányairól (22:46), arról, hogy 1956 októberében Csehszlovákiában volt kiránduláson (26:56). Kitér a megtorlásra és a disszidálásra (30:53), tanítói munkásságára (32:00), majd visszatér katonai élményeire a határőrségnél, kitér egy határőr halálra ítélésére (34:35), beszél a téeszesítésről, a család érintettségéről (41:38), a beszolgáltatásról, melyet édesapja túlteljesített (43:15). Végül beszámol a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (44:48).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bíró István
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Makó, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 12
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany mesél az őt és családját a II. világháború után érintő nehézségekről, az 1956-os forradalomról, illetve a Kádár-korszakkal kapcsolatos emlékeiről. 0:24--születés, iskolái, hogyan hatott a II. világháború a tanulmányaira; 3:12--emlékei a II. világháborúról, hogyan zajlott az élemiszerellátás, milyen ételeket ettek; 5:14--emlékei a II. világháború utáni oktatásról, milyen munkát talált az iskola befejezése után, hogyan sikerült szakmát tanulnia; 7:35--kik voltak a sztahanovisták, illetve a normások; 10:19--hogyan került édesapja 1947-ben a hadifogságból, hogyan B-listázták, milyen körülmények között éltek a háború után; 14:31--szülei foglalkozása; 16:10--milyen szórakozási lehetőségek voltak a fiatalkorában; 17:19--hogyan élték meg az 1956-os forradalmat, hogyan értékeli a forradalom eseményeit, bátyja disszidálása; 23:20--hogyan emlékszik vissza a Kádár-korszakra, hogyan ismerte meg a kézilabdázó feleségét; 24:30--hogyan tudtak saját lakásba költözni Fehérváron; 28:53--hogyan jutottak az első autójukhoz 1975-ben; 30:00--emlékei a vallás és az egyház elleni propagandáról; 32:4--milyen volt a Kádár-kori közhangulat, életszínvonal; 33:50--hogyan utazott Kanadába a testvéréhez, milyen nehézségekkel találta szembe magát az utazása során, és milyen volt Kanadában; 38:17--mit gondol a rendszerváltoztatásról, hogyan érinti a rendszerváltoztatás a munkáját
Interjúalany: Máté Gergely
Felvétel időpontja: 2010. december 01

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany, aki Detken született, és jelenleg is a település polgármestere, mesél saját maga és a környezete élményeiről, illetve a falu életéről a II. világháborútól egészen a rendszerváltozásig. 0:15--születés, család, szülők; 2:13--nagyapja I. világháborúval kapcsolatos és apja II. világháborúval kapcsolatos emlékei; 4:7--hogyan éltek az I. világháború után, nagyszülei mukája; 5:34--hogyan bántalmazta az állambiztonság az egyik nagyapját; 6:3--emlékei a II. világháborúról, a külföldi csapatok bevonulásáról, a háború alatti mindennapi életről, a katonák viselkedéséről, felszerelésükről; 17:5--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie az iskola mellett; 21:18--emlékei az úttörőmozgalomról; 22:7--a helyi téesz működése; 23:14--emékei a Rákosi-korszakkal kapcsolatban; 25:30--milyen változások következtek be Nagy Imre alatt; 26:6--az 1956-os események előzményei, a helyi forradalmi események; 29:43--emlékei a megtorlásokról, a Kádár-korszakról; 32:14--munkája a Kádár-korszakban, milyen atrocitások érték a hatalom részéről; 35:38--milyen atrocitások érték az apját a karhatalom részéről; 36:17--az első fogyasztási javaik, a villamosítás; 37:49--KISZ-tagsága; 38.52--emlékei az 1970-es, illeteve az 1980-as évekből, a külföldi utazás lehetőségei; 38:40--hogyan került a falu élére, hogyan zajlott a rendszerváltoztatás, polgármesteri tevékenysége
Interjúalany: Pelle Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 02

Hossz: 00:45:00
Tárgy: 1956
0:00 családi háttér, édesapja pék volt, 1945 után a helyzetük nehézzé vált, mert normákat írtak elő, és a keresetük nagy részét elvitte az adó 1:28 1952-ben került a soproni Berzsenyibe, vidéki tanulóként kollégista lett 6:09 az egyetemi felvételiről beszél 9:07 1956 szeptemberében kerül Budapestre, az egyetemi élet és a főváros légköre újdonságot jelentett számára 12:36 1956. október 6.-án temették el Rajk Lászlót, a részvétel kötelező volt 16:51 az orosz nyelv tanulása kötelező volt, őket is egy olyan tanítónő oktatta, aki alig járt előttük a tankönyv leckéiben, a gimnáziumban is nagy ellenérzés volt az orosz nyelvvel szemben, az egyetemen is tanult oroszt 22:30 1956. október 23.-án délelőtt részt vett az egyetemi gyűlésen, délután pedig az egyetemisták felvonulásán 26:40 a Bem-szobortól átvonultak a Parlamenthez, ott már nem csak egyetemisták voltak, hanem mindenféle ember, akik együtt hallgatták Nagy Imre beszédét, ami azonban csalódást okozott 30:03 Gerő Ernő beszéde feltüzelte a tömeget, amely a rádióhoz vonult, a tömeg másik fele pedig a Sztálin-szoborhoz vonult, de a szobordöntést nem látta, a Nemzeti Színháznál viszont látta a szobor szétverését 36:30 a rádió ostrománál is ott volt, de csak szemtanúként, később éjféltől már fegyverropogás hallatszott a városból, éjjel a kollégiumból is lehetett hallani 39:41 október 28.-án látta, hogy egy ávós katonatisztet felakasztanak 41:32 a forradalom utolsó napjaiban nemzetőr volt, ki volt rendelve a szociáldemokraták újjáalakuló gyűlésére 43:58 a forradalom leverése után Budapesten kellett maradnia, ellátásuk nem volt, de végül november 22.-én hazajut, disszidálni akart, de végül a szülei nem szerették volna, hogy elmenjen
Interjúalany: Szalay Dénes
Felvétel időpontja: 2011. január 24