Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháboorú, a Szovjetunió megtámadásának híréről (0:18). Csendőrnek hívták be édesapját, aki hazaszökött a nyugatra menekítés elöl, nagybátyját és unokabátyját pedig többéves oroszországi hadifogságba hurcolták (2:13). Szól arról, miként vonultak az emberek Budapest utcáin hadifogságba, málenkij robotra (5:50). Elmeséli, hogy miért számított osztályidegennek, és milyen hátrányok érték az oktatás során, majd azt, hogy a felvételi során nem vallotta be származását, és felvették a közgazdasági egyetemre (07:20). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, a gyűlésekről, melyeken részt vett, valamint arról, miként tárgyalt az oktatási miniszterrel (10:30). Rátér az október 25-i Kossuth téri sortűzre, amiről szerencsére lemaradt (11:20), majd beszél a kádári megtorlásról (12:35). Szól arról, milyen helyeken kezdett dolgozni az egyetem elvégzése után, és hogyan mehetett külszolgálatra pártonkívüliként (14:05). Elmeséli szerepét a Szent Korona hazahozatalában (15:25). Szól arról, mivel foglalkozott Guineában és Marokkóban, valamint arról, miért volt végeredményben csalódás a rendszerváltoztatás (16:45). Beszél családjáról, és arról, milyen bonyodalmai akadtak guineai küldetése elvállalásakor (19:25). Elmeséli, hogyan tudta telefonon felhívni családját Conakryból (21:30). Végül a rendszerváltoztatás nehézségeiről, a gazdasági hanyatlásról, valamint a késői Kádár-kor gazdasági válságáról szól (22:20).

Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről (0:14). Rátér az 1950-es évek terrorjának jellemzésére (5:45), és elmeséli, hogyan próbálták beléptetni a pártba (10:00). Röviden párhuzamot von az NDK-val (12:47), majd az 1956-os forradalomról és a disszidálási hullámról beszél (14:12). Beszél a Kádár-korszak egyházpolitikájáról (20:52), a határőrizetről (23:16), a polgárosodásról (28:24). Végül a rendszerváltoztatást elemzi (30:46).

Az interjúalany beszél családjáról (0:17) és a Berzsenyi Líceum oktatásáról, tanárairól (4:16). Beszél a II. világháborúról (7:14) és a soproni németségről (10:38). Beszél az 1945 után politikai életről, az egyházi iskolák államosításáról (11:40), valamint a továbbtanulás kérdéseiről (15:38). Szól az egyetemi életről, az ottani politikai légkörről (18:24), majd az 1956-os forradalom kitöréséről, Nagy Imre Kossuth Tér-i beszédéről (21:20), majd a forradalom napjairól (26:00) és a megtorlásról (28:35). Szól továbbá az egyetem utáni elhelyezkedésről (31:44), a mezőgazdaság átalakításáról (37:30). Értékeli a Kádár-korszak „puha diktatúráját”, elmeséli, hogy próbálták beszervezni, és arról, miért nem távozott Olaszországba (41:12). Végül több szempontból értékeli a rendszerváltoztatást, valamint beszél az FKgP újraalakulásáról, a taxisblokádról, és a páneurópai piknikről (46:08).