Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél családjáról (0:17) és a Berzsenyi Líceum oktatásáról, tanárairól (4:16). Beszél a II. világháborúról (7:14) és a soproni németségről (10:38). Beszél az 1945 után politikai életről, az egyházi iskolák államosításáról (11:40), valamint a továbbtanulás kérdéseiről (15:38). Szól az egyetemi életről, az ottani politikai légkörről (18:24), majd az 1956-os forradalom kitöréséről, Nagy Imre Kossuth Tér-i beszédéről (21:20), majd a forradalom napjairól (26:00) és a megtorlásról (28:35). Szól továbbá az egyetem utáni elhelyezkedésről (31:44), a mezőgazdaság átalakításáról (37:30). Értékeli a Kádár-korszak „puha diktatúráját”, elmeséli, hogy próbálták beszervezni, és arról, miért nem távozott Olaszországba (41:12). Végül több szempontból értékeli a rendszerváltoztatást, valamint beszél az FKgP újraalakulásáról, a taxisblokádról, és a páneurópai piknikről (46:08).

Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:19--születés, gyermekkor, szülei; 2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként; 6:56--emlékei a Levente Mozgalomról; 9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok; 26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált; 29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany Budapesten született, édesapja a doni hadsereg repülősparancsnoka, de a katasztrófa után leváltották a németek(0:13).A háború után Székesfehérvár reptérparancsnoka lett. A Rajk ügy előtt szerencséesen nyugdíjba vonult, így nem volt kitéve a későbbi koncepciós pereknek(1:16).Édesanyja polgári családból származott, Sopronból(2:30).Sárándra járt iskolába 1950-től. A sárándi évekre nagyon jól vissza tud emlékezni, így megemlíti az '50-es évek nyomorúságos mindennapjait is. Itt földművelésből éltek, mivel más lehetőségük nem volt: édesapját a "nép ellensége" címszóval bélyegezték meg, édesanyját kulákká minősítették(3:16).1956-ban édesapját felkérték a helyi forradalmi tanács elnöki posztjára, de ő nem fogadta el 3 gyerekére, feleségére és a rossz nemzetközi helyzetre hivatkozva. Az interjúalany erről és más 1956-os eseményekről mesél(8:35).Az interjúalany kiváló tanuló volt, Debrecenbe járt gimnáziumba. Erről szól pár mondatot(12:56).Deliné Fráter Katalin a KISZ-ről és akkori politikai atmoszféráról adja elő személyes történetét(14:10).Az egyetemre való bekreülése nem volt könnyű, mivel a személyes múltja, megbélyegzése még 1956 után is kísértette. Erről a szól az interjúalany(21:49).1963-ban ment férjhez, aki agrármérnökként dolgozott. Esküvőjükről és házasságuk kezdeti éveiről hallhatunk pár történetet(24:24).Édesapja 1964-ben halt meg(26:18).A Kádár-korszakban a külföldre való utazás korlátozott volt, de az interjúalany személyes kapcsolatai révén kiterjedtebb utazási szabadságot élvezett. Ennek hátteréről mesél(28:05).Deliné Fráter Katalin itt a nagyszüleiről, azok származásáról, foglalkozásáról, életviteléről szól(32:44).Szót ejt a békekölcsönről is(38:08).A Rákosi és a Kádár korszakban is rendszeresen megfigyelték a családját. Különösképpen az édesapját és az édesanyját. Ehhez kapcsolódó történeteket hallhatunk(40:20).