Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan vitték el őket a Hortobágyra, milyen körülmények között éltek az itteni tanyán, hogyan teltek a napjaik. Beszél a szabadulásuk körülményeiről, és az újrakezdés nehézségeiről is. 0:19--a Hortobágyra való kitelepítés körülményei, hogyan vitték el annak ellenére, hogy várandós volt; 8:28--milyenek voltak a körülmények a táborban és hogyan tudta megszülni végül a gyermekét; 10:00--kikkel laktak együtt a táborban; 12:6--hogyan tudtak főzni, mit tudtak a táborban enni; 14:13-- miért vitték el az interjúalanyt és a férjét, férje katonai szolgálata és hadifogsága; 16:41--hogyan szabadultak ki 1953-ban, hova települhettek le; 18:44--hogyan tudta a táborban gondozni a kisbabáját; 20:5--hogyan tudták újjákezdeni az életüket; 22:45--hogyan tudták gyakorolni a vallásukat a táborban, hogyan bántak velük az őrök; 24:54--hogyan tudtak a külvilággal érintkezni, hogyan kapták meg a leveleket, csomagokat, milyen volt a szállásuk; 27:24--hogyan emlékszik ma az eseményekre

Az interjúalany beszél opera és színház karrierjének kezdetéről (0:08), majd arról mi indította erre a pályára, és hogy lett az Opera társulatának tagja (1:30). Szól arról, hogy a Kolozsvári Színház munkatársa lett Erdély visszacsatolása után, s ekkor a magyar kormány mindent a rendelkezésükre bocsátott, valamint szól az erdélyi nemességről, például Bornemissza báróról (5:35). Hozzáteszi, hogy a fiatalok már nem tudnak arisztokratákat játszani a színpadon, mert nem találkoznak velük az életben sem, de régen ez másként volt (8:38). Szól a nemzetiségi feszültségek hiányáról, valamint az 1944-es megnyitóról, amin Hóman Bálint is tiszteletét tette (13:05). Szól arról, hogyan készült szerepeire (15:28), majd arról, hogyan kezdte újra karrierjét Debrecenben. Elmeséli, hogyan csókolta meg a játék közben egyik tanárnője, mikor még statiszta volt (17:36). Szól a szocialista fordulatról és a színházi élet megbénulásáról (21:08), majd arról, hogyan alakult meg és bővült a társulat (24:10). Beszél Soós Imréhez és Mensáros Lászlóhoz fűződő kapcsolatáról, a kettő személyiségéről (27:30). Beszél az 1956-os forradalomról (30:00). Végül kedvenc szerepeiről, nyugdíjba meneteléről és további munkájáról szól (35:00).

Az interjúalany mesél a II. világháborúról, ahol hadapródként a szövetségesek fogja lett Németországban. Elmondja, hogy milyen szerepet játszott az Antibolsevista Gárda tevékenységében, majd hogyan tartóztatták le és vallatták ki. Szól a Markó utcában, illetve Márianosztrán töltött börtönéveiről is. 0:39--születés, család, iskolái; 1:45--hogyan került a katonai pályára, hogyan telepítették ki a tiszképzővel együtt Németországba; 4:31--hogyan estek hadifogságba és hogyan sikerült megszökniük; 5.52--továbbtanulása a háború után, milyen nehézségei voltak az elhelyezkedése során; 7:55--hogyan került kapcsolatba az Antibolsevista Gárda tevékenységében; 11:22--letartóztatása 1951-ben, milyen körülmények közé került az ÁVÓ börtönében; 23:10--hogyan vallatták ki; 25:40--átszállítása a Markó utcába, milyenek voltak itt a körülmények; 30:21--hogyan zajlott az ügyük tárgyalása; 33:40--márianosztrai börtönévei; 41:35--munkája a bányában