Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél opera és színház karrierjének kezdetéről (0:08), majd arról mi indította erre a pályára, és hogy lett az Opera társulatának tagja (1:30). Szól arról, hogy a Kolozsvári Színház munkatársa lett Erdély visszacsatolása után, s ekkor a magyar kormány mindent a rendelkezésükre bocsátott, valamint szól az erdélyi nemességről, például Bornemissza báróról (5:35). Hozzáteszi, hogy a fiatalok már nem tudnak arisztokratákat játszani a színpadon, mert nem találkoznak velük az életben sem, de régen ez másként volt (8:38). Szól a nemzetiségi feszültségek hiányáról, valamint az 1944-es megnyitóról, amin Hóman Bálint is tiszteletét tette (13:05). Szól arról, hogyan készült szerepeire (15:28), majd arról, hogyan kezdte újra karrierjét Debrecenben. Elmeséli, hogyan csókolta meg a játék közben egyik tanárnője, mikor még statiszta volt (17:36). Szól a szocialista fordulatról és a színházi élet megbénulásáról (21:08), majd arról, hogyan alakult meg és bővült a társulat (24:10). Beszél Soós Imréhez és Mensáros Lászlóhoz fűződő kapcsolatáról, a kettő személyiségéről (27:30). Beszél az 1956-os forradalomról (30:00). Végül kedvenc szerepeiről, nyugdíjba meneteléről és további munkájáról szól (35:00).

Az interjúalany bemutatja a baptisták hitét, a felnőtt döntésen alapuló keresztséget, valamint a gitárt, mint fontos közösségteremtő eszközt (0:00). Beszél a református és baptista egyházak közötti együttműködésről és az evangelizáció fontosságáról (7:30). Szól arról, hogy a Kádár-korszakban megtűrt egyháznak számított a baptista. Üldözés nem volt mindaddig, amíg a gyülekezeti házon kívül nem szervezkedtek és nem folytattak evangelizációt (10:38). Elemzi a "legvidámabb barakk" fogalmát, a viszonylagos vallásszabadságot, sőt, azt, hogy ő amerikai pénzen olyan országokba is tudott Bibliát csempészni, ahol az elnyomás és a vallásüldözés sokkal nyíltabb és formákat öltött (13:55). Szól arról, hogy az 1980-as években fontos vallási vezetők is Magyarországra látogathattak. Fordulópontnak tartja Billy Graham vagy Nicky Cruz látogatását, illetve ez utóbbi élettörténetének megjelenését magyarul (16:45). Szól arról, hogyan kezdte el keresni a vallásosság más formáit, hogyan hagyta el a baptistákat és vált nazarénussá. Feleleveníti, hogyan segített egy szenvedő nőnek az ima erejével (21:00). Szól az állambiztonság és az újprotestáns felekezetek közötti kapcsolatból. Nem sokat zaklatták őket, mert zárt közösség voltak (26:25). Elmondja, hogy nem lett párttag, sőt, az iskolai rendezvényekre sem járt el, hogy kerülje a bűnre vezető alkalmat (33:26). Elmeséli, hogyan kereste meg a rózsavölgyi Hit Gyülekezete közösséget, hogyan érezte Isten erejét, és miként tért meg az 1990-es évek elején (36:30). Végül arról szól, hogy bár eleinte nem jó szemmel nézték megtérését a szülei, végül édesanyja is aktív tagjává vált a gyülekezetnek (41:50).

Az interjúalany beszél szülőfalujáról, családja középparaszti helyzetéről. 2:20: Beszél a háborús évekről, a háború alatti paraszti beszolgáltatásról, a háború utáni batyuzásról és a falusi életről. 7:40: Beszél az 1945-ös földosztásról. 11:10: Beszél a család anyagi helyzetének látványos javulásáról 1948-ig. 17:45: A termelőszövetkezetek létrejöttéről beszél. 19:50: A kuláklistáról tesz említést és annak a családra ért hatásáról. 22:15: A Rákosi-rendszer parasztságot érintő intézkedéseiről (beszolgáltatás, padlássöprés, békekölcsön) beszél. 32:25: Kitér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire. 35:00: Mesél a család TSZ-be kényszerítéséről.