Gyűjteményhez ad
Egy nagy család élete az 50-es években
2512 megtekintés
Hossz: 00:41:00
Leírás:
Az interjúalany 1940-ben született Tatán, de Gyermelyen nőtt fel. Beszél családjáról, gyermekkoráról. A front elől fokozatosan nyugatra menekültek, így vészelték át a II. világháborút. A család osztályidegen volt, mivel az apa korábban csendőrként szolgált. Hogy elfogadják őket, kiemelkedően teljesítettek az iskolában, munkahelyen. A megkülönböztetés azonban összetartásra kényszerítette a családot, nagy szeretetben nőtt fel. (04:50) Elmondja, hogy édesapja nyugati hadifogságba került, külföldön maradhatott volna, de visszatért családjához. Hazatérésekor azonban a Vörös Hadsereg várta, letartóztatták, elvették minden vagyonát. (06:22) A családban hét gyermek született, az apa a szekrényajtóra felvésve jegyezte meg a születésnapokat. Minden gyermek kiskorától a földeken dolgozott. A háború utáni években nehezen, de éhezés nélkül meg tudtak élni, elsősorban a cserekereskedelemből. (09:02) Részletesen beszél a falusi mindennapi életről: munkáról, aratásról, betakarításról. (17:32) A Rákosi-korszakban a megtermelt javak jó részét be kellett szolgáltatni. (19:00) Újra beszél a falusi életről, megemlítve a munka mellett a szórakozási lehetőségeket, kulturális életet is. A falusi emberek önellátóak voltak. (19:58) Az interjúalany katolikus neveltetést kapott, az egész család vallásosan élt. Az egyházi ünnepeket mindig megtartották a nehézségek ellenére is. (26:16) Beszél a családi életről, a falusi szórakozási lehetőségekről. Édesapja barátaival sokat kártyázott, gyermekeinek is megtanította a kártyajátékokat. (27:40) Visszaemlékezik az 1956-os eseményekre. Édesapja megakadályozta a faluban a vérontást, lecsitította a bosszúszomjas embereket. (29:46) Édesapját a forradalom leverése után nem bántották, de ünnepek előtt pár napra mindig börtönbe zárták. (30:58) Beszél a téeszesítésről. A család nem lépett be a TSZ-be. Mivel csak 3-4 hold földjük volt, nem kényszerítették őket, de a falu lakosainak többségét erőszakkal léptették be. Kezdetben 3 TSZ is létesült. Véleménye szerint a TSZ részben megfelelően működött, de az erőszakos beléptetések miatt elítéli. (35:26) 14 évesen fejezte be az általános iskolát. Tovább szeretett volna tanulni, de mivel osztályidegen volt, nem mehetett középiskolába. A háztartásban dolgozott, ez idő alatt rengeteg könyvet olvasott. (36:50) 18 éves korában vették fel a helyi ÁFÉSZ-hez adminisztrátornak, ekkor kezdhette el a középiskolát. Közben férjhez ment, gyermeke született. (38:20) Férje 1959-ben került Gyermelyre tanárként büntetésből, mivel 1956-ban disszidált. 1958-ban hazaszeretetből visszatért az Egyesült Államokból. Először csak segédmunkásként kapott állást, majd Gyermelyre helyezték tanítónak. (41:00) Az interjúalany férje új állást kapott, ezért Esztergomba költöztek. Az interjúalany több iskolát is elvégzett, nyugdíjazásáig az ÁFÉSZ-nál dolgozott. (41:44)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Ambrus Antalné, Tóth Teréz Anna
Interjúalany lakhelye:
Esztergom
Interjúalany született:
Tata,
1940
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. május 15
Felvétel helyszíne:
Esztergom
Interjút készítette:
Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest
Kapcsolódó interjúk
A Kádár ideje alatt kezdtünk föllélegezni
Hossz: 00:20:00
Az interjúalany mesél gyermekként, majd felnőttként a mezőgazdaságban végzett munkájáról, az 1950-es évek mindennapjairól, a beszolgálatatásokról és a téeszesítésről. Szól arról is, hogy milyen különbségek voltak a Rákosi-, és a Kádár-rendszer között.
0:20--családja, szülei munkája a TSZ-ben;
0.21--rokonai, akik részt vettek az I. világháborúban, milyen előnyük származott nagyapja hadifogságából a II. világháború során;
3:10--munkája marokszedőként gyermekként;
4:10--emlékei az oroszok bevonulásáról;
5:29--emlékei az 1950-es évekről, milyen mezőgazdasági munkákat végeztek;
9:31--a fináncok tevékenysége;
10:8--milyen volt a téeszesítés;
12:16--emlékei a Kádár-korszakról;
13:15--neveltetése, iskolái;
16:30--emlékei a helyi levente zenekarról;
17:16--mit dolgozott az általános iskola befejezése után, hogyan érintette őket a mezőgazdaság átszervezése, a beszolgáltatás
Interjúalany: Bernáth Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29
A tudás fegyver a kommunizmus ellen
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:42), tanulmányairól, X-es származásáról (3:37), édesapja csendőr múltjáról, a zsidóknak nyújtott segítségről (7:38), a besúgókról és a kontraszelekcióról (9:28), a téeszesítésről, a mezőgazdasági termelésről, beszolgáltatásról (10:20), Nagy Imre november 4-i rádióbeszédéről (15:52), a Kádár-rendszer konszolidációjáról, melynek következtében az emberekben kialakult egy képzet a rendszer megváltoztathatatlanságáról (17:03). Mesél arról, hogy annak ellenére elvégzett több felsőfokú iskolát is, hogy ezt meg akarták akadályozni (19:43). Beszél a katonaságról (23:36), első munkahelyeiről (29:09), a rendszerváltoztatás előtti enyhülésről, a gazdaságban már korábban elkezdődött változásokról, az új gazdasági mechanizmusról, a gazdasági munkaközösségekről (33:46), a rendszerváltoztatásról, a romániai forradalomban való részvételéről (36:37), arról, hogy a FIDESZ alapító tagja volt, valamint tatai önkormányzati képviselő (41:35). Végül beszámol jelenlegi munkájáról (43:54).
Interjúalany: Tóth István
Felvétel időpontja: 2011. április 03
A kielégített paraszti élet
Hossz: 00:23:00
0:00 családi háttér, mesél a mindennapi életről
3:51 mesél az általános iskolai évekről
9:33 felidézi háborús emlékeit, a helyieknek csak egy áldozata volt a háború alatt
12:24 a világháború után nehéz volt az élet, az oroszok rekvirálták az élelmiszert
15:42 1956-ban nem történt a faluban semmi különös, a kulákokat viszont elvitték
17:20 a gabonakutató intézetnél dolgozott, a férje pedig a TSZ-nél
Interjúalany: Szabó Vincéné
Felvétel időpontja: 2011. május 11
