Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél családjáról, tanulóéveiről (1:20), valamint arról, hogy jegyző édesapját üldözték a nyilasok, bújdosnia kellett (3:58). Szól arról, hogy az ott maradt kisnyilasok megalapították a kommunista pártot, így tovább folytatódott édesapja üldöztetése. Bár a népbíróság felmentette, az egészsége ráment az üldöztetésre, nem kapott érte nyugdíjat, és a lakását is elvették (6:35). Szól arról, hogy a megszálló orosz katonák elvették édesapja zsebóráját (11:05), majd arról, hogy édeasnyja rokonai meghaltak a Don-kanyarban (12:50). Szól a zsidók gettóba tömörítéséről és elhurcolásáról (13:12), majd a református kollégium államosításáról, a változásokról, a tandíj eltörléséről és a tanári kar megváltozásáról, valamint a sportéletről (16:10). Szól arról, hogy osztályidegennek számított "népnyúzó jegyző" édesapja miatt, a felvételijét pedig elvágta a párttitkár (28:05). Egy állami gazdaságnál helyezkedett el, ahová katonai szolgálata után nem akarták visszavenni (30:25). Elmeséli, hogy egyszer nem fogadták el az aratási jelentését, mert nem írt bele hazug adatokat a túlteljesítésről (31:58). Szól katonai szolgálatáról, ami épp 1956 október végén ért volna véget, és ahol rádiósként teljesített szolgálatot (36:45). Beszél arról, hogy nem örültek az 1956-os forradalomnak, mert nem szerelhettek le, hanem készültségbe álltak (38:45), valamint arról, hogy el voltak készülve Zalaegerszeg megvédésére, de a szovjet túlerő miatt megadták magukat (41:45). Az ezredparancsnok "árulása" miatt a lakosság megvetette a katonákat (44:35). Visszatért a civil életbe, a textilgyárban helyezkedett el és esti iskolában érettségizett (47:08). Végül arról szól, hogy miként állt ellen a pártba való belépésnek, miként lett üzemvezető, és hogyan működött az üzem (51:02).

Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), szüleiről, gyerekkoráról (3:56), tanulmányairól (6:12), a II.világháborúról, a helyi zsidók deportálásáról (9:35), a Rákosi-korszak terrorjáról, arról, hogy nem vették fel sehova gimnáziumba (11:23). Érinti az 1956-os forradalmat, a hatvanas évek légkörét (13:08), tudományos pályájáról (15:02), kutatásairól (18:25), oktatói tevékenységéről, külföldi útjairól (23:36), publikációiról (26:50), legjelentősebb munkáiról (28:30), kitüntetéseiről (29:45).

Az interjúalany beszél családja mérsékelt vallásosságáról, illetve arról, hogy ő személy szerint hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel. Mesél a közvetítő révén létrejött házasságáról, az általa megtartott zsidó szokásokról, és a ortodox vallásgyakorlás nehézségeiről. 0:20--nagyszülők, felmenői, mennyire tartják a vallási szokásokat; 2:40--szülei házassága, lakáskörülményeik, milyen szokásokat tartottak meg; 5:30--nagyszülők lakáskörülményei; 6:10--milyen iskolát végzett, hogyan kezelte a környezete a származását; 8:20--első munkahelye; 9:33--családja vallásossága, hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel, viszonya a cionizmushoz és Izraelhez; 17:45--közvetítő által létrejött házassága, családja; 23.55--mennyire nehéz manapság vallásos zsidóként élni Magyarországon, a gyermeknevelés nehézségei; 29:1--miért nem költöztek ki Izraelbe; 33:24--mi a véleménye Izrael államról; 34:39--véleménye a Kádár-korszakról, mit hozott nekik a rendszerváltoztatás