Gyűjteményhez ad
Négy évtized az ifjúság nevelésében
2473 megtekintés
Hossz: 00:52:00
Leírás:
Az interjúalany 1934-ben született Nagymágocson (Csongrád megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei parasztok voltak. (04:34) Elmondja II. világháborús emlékeit. Átélt több bombázást. (09:40) Beszél az 1944/1945-ös tanévről, az országban végbemenő változásokról, a front közeledtéről, a szovjet megszállásról. Az orosz közkatonák, ha a tisztek nem ellenőrizték őket, loptak a lakosságtól. (17:32) Beszél a háború után az iskolák újraindításáról. (21:18) Kollégiumban tanulhatott tovább. 1948-ban átalakították az iskolarendszert, általános iskola után gimnáziumba került, végül áthelyezték a Szentesi Leánykollégiumba, Ahol leérettségizett. (23:50) Nem vették fel egyetemre, mivel családja kommunistaellenes volt. (26:02) Beszél a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatások menetéről. (33:22) Az interjúalany tanyasi iskolában kezdett képesítés nélkül tanítani a Szentesi járásban. (37:16) Hamarosan Magyartésre került, ott tanított öt évig. Közben férjhez ment. Folyamatosan keresték férjével a jobb helyeket. A nagyszülők betegeskedtek, ezért Petőfiszállásra költöztek, itt kaptak állást is. Férje sajnos hamarosan elhunyt. (40:34) Elmondja a tanítás menetét az osztatlan képzésű tanyasi iskolákban. (44:46) Beszél a tanyasi iskolák megszüntetéséről. A tanítók és a szülők is felléptek az intézkedés ellen, sikertelenül. (48:28) Az iskolákban utasították a tanárokat, hogy beszéljék le a gyerekeket arról, hogy hittant tanuljanak, de ennek általában nem tettek eleget, a szülőkre hagyták a döntést. (51:56)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Csendes Györgyné
Interjúalany lakhelye:
Petőfiszállás
Interjúalany született:
Nagymágocs,
1934
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. június 20
Felvétel helyszíne:
Petőfiszállás
Kapcsolódó interjúk
Egy bolgár kertész élete Felsőzsolcán
Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan került családja Magyarországra és telepedett le Felsőzsolcán. Elmeséli, hogy hogyan alapítottak itt saját kertészetet, és hogyan ismertettek meg új növényeket az itt lakókkal. Szól a bolgár hagyományokról, szokásokról is, illetve arról, hogy a helyi bolgár kisebbségi önkormányzat vezetőjeként milyen tevékenységet fejtett ki.
0:4--hogy került az édesapja Bulgáriából Szlovákiába, majd innen Magyarországra;
2:35--hogyan került ide az egész családja, hogyan rendezkedtek be Magyarországon és hogyan tudtak önálló kertészetet nyitni;
4:0--hogyan viszonyultak a helyiek a beköltöző bolgárokhoz, milyen újdonságokat vezettek be a bolgárok a helyi mezőgazdaságba;
6:50--melyik nyelvet használták egymás között és a helyiekkel, hogyan segített be ő is a családi gazdaságban;
8:40--pályaválasztása;
9:11--hogyan tartották a saját ünnepeiket a faluban, hogyan szórakoztak;
12:10--milyen hatással volt rájuk a téeszesítés;
13:00--hogyan ismerkedett meg a férjével;
14:8--hogyan zajlott a téeszesítés, hogyan sikerült ezt végül elkerülniük;
15:40--hogyan kezdte el a földet művelni az apja halála után, hogyan ment tönkre a gazdaságuk;
18:10--milyen volt a kertészeti munka, milyen tennivalói voltak a kertészettel foglalkozóknak;
19:40--hogyan tanult meg a lánya bolgárul és hogy talált magának bolgár férjet;
21:58--hogyan próbálják őrizni a bolgár hagyományokat;
24:14--a bolgár kisebbségi önkormányzatban végzett tevékenysége, milyen emlékművet állíttattak a bolgároknak, hogyan vették fel a kapcsolatot más bolgár családokkal;
32:50--miért mennek vissza egyes emberek Bulágriába;
33:36--milyen céljai vannak még kisebbségi elnökként, milyen a viszonya Bulágriához és Magyarországhoz
Interjúalany: Bocseff Margit
Felvétel időpontja: 2011. február 23
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Maszek voltam a Kádár-korszakban
Hossz: 00:26:00
00.05 - Szülők, iskola
05:32 - Katonaság, kopaszra nyírások
08:52 - 1956-os forradalom
09:52 - November 4., leszerelés, esküvő kijárási tilalom alatt
13:10 - Munka
14:52 - Életkörülmények
19:50 - Üveges
23:06 - Rákosi-korszak, a makói kereskedők, így édesapja börtönbe zárása
25:12 - Rendszerváltoztatás, az oroszok távozása pozitív, a munkanélküliség és a KMK-rendszer megszűnése negatív hatású volt
Interjúalany: Kardos Zoltán István
Felvétel időpontja: 2011. április 13
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Mindig szerettem az embereket, a hajat – ezért lettem fodrász
Hossz: 00:26:00
00:30 - Nagyszülők, szülők (gulyás, kubikos)
05:00 - II. világháború hatása a családra
05:30 - 1956. évi családi tragédia
08:30 - '56
09:00 - TSz-esítés
13:20 - Nem lehetett úttörő, kisdobos
14:10 - Iskola
16:00 - Szakmunkásképző - fodrász
20:30 - Maszek
24:10 - Nyugdíj
Interjúalany: Hegyi Rozália
Felvétel időpontja: 2011. március 23
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
