Kapcsolódó interjúk

0:00 családi háttér, egy kárpátaljai faluban született, 1945-ben jöttek át Magyarországra, édesapja katona megjárta a frontot is 6:07 átvészeltek komolyabb bombázásokat is, felidézi ezeket, a bombázások elől egy közeli faluba költöztek 7:36 Sárospatakon érte őket a román hadsereg bevonulása 9:25 visszaemlékezik a pataki diákévekre, és a korabeli keresztény ifjúsági egyesületekre 13:16 a börtönévekről mesél, először a politikai rendőrség központi börtönébe vitték, ott például a pokróc alá nem tehették a kezüket a rabok, ezt követően a Markó utcába vitték, ahol egy 4*4-es cellában zsúfoltak össze 22 rabot 16:04 a Gyűjtőfogházban már egyszemélyes celláik voltak, Márianosztrára pedig az osztályidegenek kerültek, őket papokat külön elkülönítették, nem olvashattak nyomtatott betűt a szabályzat szerint 18:22 ez azt eredményezte, hogy beszélgetéssel töltötték az időt a cellában, az egyik legsúlyosabb vétség volt a misézés 23:29 eleinte tiltották a munkát, később kötelező volt, dolgozott egy gerebenezőben és egy fordítóirodában is 30:38 felidézi a beszélgetéseket, amelyeket a rabok egymás között folytattak 31:56 Márianosztrán a nagy szigor miatt az őrök nem lophattak, és volt egy kertészet, továbbá elég sok szakács, ezért az élelmezés jobb volt, és a tisztaságra is jobban ügyeltek, kevesebb volt a poloska 32:53 1963-ban amnesztiával szabadult, azokat engedték el, akik 1956-ban nem vettek részt fegyveres harcban 33:57 a zsúfoltságot növelte az, hogy az internálótáborok felszámolása idején a táborlakók egy jelentős részét a börtönökbe irányították át, beszél a diktatúra természetéről, annak katonai jellegéről

Az interjúalany beszél családjáról, csendőr édesapjáról, a csendőri munkáról (0:43), arról, hogy a családot kuláknak nyilvánították, és elvették a lakásukat (8:48). Beszámol egy „csendőrcsalád” életkörülményeiről (9:30), majd ismét vagyonuk, lakásuk államosításáról, kitelepítésükről beszél (13:45). Mesél édesapja letartóztatásáról, börtönben töltött időszakáról, a vele való kapcsolattartásról (20:00), arról, hogy 1956-os szabadulása után hogyan alakult a család élete (30:30), milyen szerepet játszott az édesapa a forradalom alatt a helyi munkástanácsban (32:51), ami után 1957-ben ismét letartóztatták (36:45).

Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől. 0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ; 1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket; 3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében; 10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza; 18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa; 24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése; 20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok; 35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról; 37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat