Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany 1942-ben született Budapesten. Beszél családjáról. A II. világháború után elvették a földjüket. Apja vasutas volt, a háború alatt is ebben a munkakörben dolgozott. Az interjúalany anyjával együtt Zalán bújkált a háború végéig, majd az oroszok elhurcolták őket Budaörsre. A háború alatt vagy annak következtében minden felnőtt férfi meghalt a családban. (02:52) Beszél iskolás élményeiről, hányatott gyermekkora miatt hat helyen végezte az általános iskolát. A Középiskolát a Kandó Kálmán Technikumban kezdte. (04:30) 1956-ban már látszódtak a forradalom előjelei. Beszél az egyetemi ifjúság és a munkások tüntetéseiről, a rádióostromról. Másnap reggelre már szinte mindenkinek fegyver volt a kezében. (05:46) Miután csendesedtek a harcok, 25-én, barátjával bemerészkedett a városba, látta a pusztításokat, a halottakat. Este látta a Sztálin-szobor szétverését. (10:16) Beszél a forradalmi kormány alakulásáról, a politikai eseményekről. Állandóan hallgatta a Szabad Európa Rádiót. (11:44) Beszél Maléter átállásáról és hőstetteiről. Amikor az emberek azt hitték, hogy kivonultak az oroszok, egymást ölelgetve örültek a győzelemnek. Felfedezték a szabadság ízét. (18:50) Beszél arról, hogyan szerzett 18 éves báttya fegyvert. Látta a fiatal kamaszokat, akik fegyvert fogtak. Elmondja, hogy a november 4-én támadó oroszok miként foglalták el Budapestet. Megemlíti, hogy az orosz katonák többsége nem volt tisztában azzal, hogy egy forradalmat ver le, nem is tudták, hogy Magyarországon vannak, a Suezi-csatornát keresték. Elmondja, hogyan lőttek rá és bátyára az oroszok. (24:02) 1957. január 8-án indult újra a tanítás, addigra már két osztálytársa disszidált, ahogy másik 180.000 magyar is. (26:30) Halottak napján sokan nem mertek kimenni a temetőbe, de az ablakokban mindenhol égtek a gyertyák a forradalom hősihalottjaiért. Beszél a szétlőtt Budapest újjáépítéséről. (27:40) A forradalom alatt szórólapokból, újságokból, rádióból lehetett tájékozódni az eseményekről. (29:46) Beszél arról, hány embernek kellett külföldre menekülnie Magyarországról, a Melbourne-i Olimpián milyen nehéz helyzetbe kerültek a sportolók. (30:34) Elmondja, hogy mi lett a forradalom vezetőinak sorsa, hogyan tért vissza Kádár János. A pufajkásokat és KISZ-eseket nagyon utálták. (33:20) A forradalom alatt a harcok ellenére nem volt éhezés, mivel a vidékről a földművesek felküldték az élelmet. (35:18) A forradalom leverése után az iskolában a tanár bátorítására tiltakozásként minden nap reggel és délután elénekelték a Himnuszt. A következő tanévben az osztályfőnököt kirúgták, segédmunkásként kellett dolgoznia. (39:04)

Az interjúalany beszél a parasztgyerekek tanulási lehetőségeiről és a munkavégzési kényszerről a Horthy-rendszerben (2:20), a kulákok meghurcolásáról, beszolgáltatásról, feketevágásról a Rákosi-rendszerben (7:38), Kádár hatalomra kerüléséről és a Kádár-korszak elejéről, a TSZ-ek megszervezéséről, a mezőgazdaság helyzetéről, a szegénységről, valamint a korszak hétköznapjairól (14:02), az I.világháború utáni eseményekről, a Tanácsköztársaságról, a román megszállásról (35:41), végül a Horthy-rendszerről (38:50).

0:00 családi háttér, 1938-ban érettségizett, szociális titkárként dolgozott 3:54 Budapest ostroma előtt ki akart vándorolni Nyugatra, de Sárvárról hazajött, visszajön Budapestre 6:09 tizenegy hétig az ostrom alatt egy bérházban húzta meg magát, mesél az ostrom alatti élményekről 10:31 a bejövő orosz hadsereg harcoló alakulatai nem fosztogattak, de a mögöttük jövő zabrálók igen 11:43 a Duna-partról a város borzasztóan nézett ki, édesapját elvitték málenkij robotra 14.16 sikerül csónakot találni a Római partnál, átviszik őket a Dunán 16:02 a Nyugati pályaudvarra gyalog mentek, sikerül vonatot találni, és hazamentek, de otthon nem találtak senkit 18:24 végül a kitelepített egy kitelepített rokon lakásában húzták meg magukat 21:18 mindenki próbált dolgozni, ő ekkor dolgozott szociális titkárként 23:18 megismerte a férjét, összeházasodtak, és lassan konszolidálódott a helyzet, de a férje könyvelő volt egy később államosított cégnél, azonban megvádolták az államosítás után, hogy ellopta a cég vagyonát, ezért bebörtönözték 28:15 a háború előtt az állami iskolában eleinte nem volt zsidóüldözés, az osztályának egy jelentős része zsidó volt, mindenkinek volt saját hittanórája 30:39 mesél a háború utáni inflációról és a nélkülözésekről, a hadifoglyok gondozása során a ferences nővérekkel dolgozott össze 35:58 a hatvanas-hetvenes évek mindennapjaira emlékezik vissza, pedagógusként nagyon gyakran kellett túlórázniuk