Gyűjteményhez ad

Igazgató pedagógusként a határsávban

2922 megtekintés

Hossz: 00:46:15
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy milyenek voltak Lentiben a mindennapok az 1950-es években, miként működött a határsáv és hogy hogyan hatottak családjára, illetve lakóhelyére az 1956-os események. Mesél az oktatás területén befutott karrierjéről, illetve a korabeli ifjúsági mozgalmakról is. 0:22--születése, családja, gyermekkora; 2:41--az 1956-os forradalom hatása a családjára, tanulmányaira, milyen volt Lenti az 1950-es években; 4:53--középiskolai tanulmányai, a lentii gimnázium megalakulása; 7:29--felsőfokú tanulmányai, hogyan jutott az első állásához, hogyan került a lentii gimnáziumba, majd a könyvtárba, egyéb munkahelyei; 10:26--a korabeli ifjúsági mozgalmak, a KISZ működése, munkája a járási KISZ-bizottságban; 15:12--az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékei; 20:46--a határsáv működése; 24:34--milyen lehetőségeik voltak a külföldi utazásra, élményei NDK-beli utazásáról; 27:54--munkája a Lámfalussy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképzõ Iskolában, hogyan vált önállóvá az iskola, iskolaigazgatói tevékenysége; 36:45--hogyan változott az iskola az 1980-as években; 39:3--hogyan hatott a politika a munkájára; 41:0--véleménye a rendszerről
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Hantos György
Interjúalany lakhelye: Lenti
Interjúalany született: Lenti, 1948
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. február 21
Felvétel helyszíne: Lenti

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról (0:14), majd katonai szolgálatáról és a lövészetben való jártasságáról (2:30). Szól a poznani munkástüntetésről, az 1956-os év politikai erjedéséről (4:04). Szól az október 23-i tüntetésről (6:40), Nagy Imre beszédéről (11:26), majd a rádió ostromáról (13:20). Angyal Istvánnal való megismerkedéséről, valamint a Tűzoltó utcai ellenállás megszervezéséről is szól (17:07), kitérve a barikádépítés technikai részleteire (23:13). A harcok részleteiről (27:45), a barikádjuk összeomlását (29:38) is leírja, valamint azt, hogyan tartóztatták le (33:00) . A sok disszidálás és a diszkréció miatt tanú hiányában végül felmentették, de az egyetemről kirúgták (34:57). Angyal István peréről, kommunista meggyőződéséről és akasztásáról, valamint 1956 jelentőségéről beszél az interjú végén (36:26).
Interjúalany: Dr. Király Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 13

Hossz: 01:09:00
Az interjúalany mesél családjáról, gyermekkoráról, sváb származásáról, névváltozatásáról. (05:12) Részletesen elmeséli szülei életének történetét. (12:40) Elmondja a megszálló szovjet katonák viselkedését. (14:30) Beszámol a falusi életről, munkáról, iskoláról, a padlássöprésekről és a vallási életről. (22:50) Elmeséli, hogy a második világháború végén a falujukból édesapja szabotzsa miatt nem vitték el a leventéket Németországba. (24:32) Az interjúalany beszámol középiskolás élményeiről, kapcsolatairól a katonasággal. (34:54) Kalocsa környékéről a család Ajka mellé költözött, apja és anyja is itt kapott állást. Később Pápára került kollégiumba. (41:04) A rádióból értesült az 1956-os eseményekről. Részt vett a tüntetéseken. (47:54) 1959-ben lépett be a KISZ-be. Többször beszélt a forradalom eseményeiről, egyik tanára mentette meg a kirúgástól. (52:50) Színésznek készült, de nem vették fel, így elektroműszerész lett. (57:46) A Keszthelyi Helikon egyik főszervezője volt, találkozott többek között Kodály Zoltánnal is. Fiataloknak szervezett programokat, elkezdett helytörténettel foglalkozni. (01:09:30)
Interjúalany: Bándi László
Felvétel időpontja: 2011. március 18

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan kellett apjának német származása miatt katonának állnia, és hogyan került szovjet hadifogságba. Mesél arról, hogy milyen hátrányok érik kulák és német származása miatt az 1940-es és 1950-es évek során. Beszámol az 1956-os forradalom során játszott szerepéről, illetve arról, hogy az ezt követő megtorlás során miként internálták Kistarcsára. Beszél a kiszabadulásának körülményeiről is, és arról, hogy milyen hátrányok érték ezt követően. 0:44--születés, iskolák, hogyan lesz az apja katona német származása miatt, illetve hogyan viszik el emiatt Oroszországba és Tiszalökre; 8:30--milyen hátrányok érik őt kulák és német származása miatt, és milyen munkát kapott így; 13:30--emlékei 1956-ról, hogyan értesül az eseményekről, hogyan szervezik meg a munkástanácsot és a nemzetőrséget, hogyan próbálja mérsékelni az indulatokat; 19:25--a november 4-i események, hogyan tartanak nála házkutatást és hogyan zárják börtönbe, illetve interják Kistarcsára; 27:55--kistarcsai internálása, milyenek voltak itt a körülmények, hogy bántak velük az őrök, milyen volt a beszélő; 37:0--hogyan engedik el őket végül, milyen hátrányok érték miután haza érkezett és hogyan szerzett útlevelet 43:20--milyen kitüntetéseket kapott
Interjúalany: Hoffmann György
Felvétel időpontja: 2010. november 05