Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan élte meg Kárpátalján a II. világháborút, amelyben édesapját is elvesztette, hogyan sikerült magyarként a Szovjetunióban továbbtanulnia és boldogulnia, és milyenek voltak itt a hétköznapok. Beszél Magyarországra való áttelepüléséről, és arról, hogy hogyan sikerült itt új életet kezdenie. 0:38--milyen volt az élet Beregszászon gyermekkorában, mivel foglalkoztak, iskolái; 2:00--hogyan szórakoztak fiatal korukban, mit sportoltak; 3:35--hogyan harcolt az apja a második világháborúban, hogyan halt meg utána munkatáborban; 5:20--milyen volt a viszonyuk a zsidó emberekhez, milyen emlékeket őriz a zsidók gettóba zárásáról; 7:15--milyen emlékei vannak a II. világháborúról, milyen volt az óvóhely; 10:23--hogyan élte meg Kárpátalja visszacsatolását, milyen volt magyarként a Szovjetunióban élni; 12:15--hogyan érettségizett le Ukrajnában, mit dolgozott az érettségi után; 14:03--hogyan sikerült továbbtanulnia Kijevben; 16:30--milyenek voltak a hétköznapok Beregszászban, milyen volt a jegyrendszer; 18:25--miért számított osztályidegennek, hogyan éltek vallási életet, milyen veszélyei voltak ennek; 21:05--hogyan készültek az ünnepek előtti felvonulásokra, milyenek voltak az ünnepélyek; 22:15--milyen volt a katonai oktatás az iskolában, miért mentették fel a katonai szolgálat alól, mit dolgozott geofizikusként; 23:39--hogyan értesültek az 1956-os eseményekről; 26:50--miért, hogyan jöttek át végül Magyarországra; 33:24--mihez kezdtek az átköltözés után, milyen munkát kapott ő, illetve a felesége; 36:40--milyen szórakozási lehetőségeket találtak itt Magyarországon, hogyan üdültek; 38:00--milyen emlékei vannak a Kádár-korszakról; 39:25--hogyan került ki Mongóliába dolgozni; 40:20--hogyan vett részt a rendszerváltoztatásban, hogyan élte meg a rendszerváltoztatás körüli éveket

Az interjúalany beszél arról, hogy apját a második bécsi döntés idején besorozták, és Máramarosban töltötte szolgálatát, majd 1944-ben a Nyírségbe költöztek (0:07). Mesél arról, hogy édesanyja és nevelőanyja is megmenekült attól, hogy a szovjet katonák megerőszakolják (2:17). Elmeséli, hogy már 1953-ban azt olvasta egy röplapon, hogy a Nyugat segíteni fog (4:16). Beszámol arról, hogy 1953 óta részt vett egy ellenállási mozgalomban (5:50), mesél az 56-os forradalom kezdetéről Debrecenben (7:23), arról, hogyan kísérelte meg a disszidálást, de az ávósok elkapták barátjával együtt, azonban el is engedték őket (9:41). Elmeséli, hogy az ávósnak tett ígéretükhöz híven egy ideig kelet felé mentek, majd ismét elindultak nyugat felé: részletesen beszél a disszidálásukról (13:46), majd arról, hogy barátjával kerestek egy idős embert, akit apjuknak nyilvánítottak, és Linzbe vitték őket, mint családot (22:05). Elmondja, hogy egy magyar internátusban laktak barátjával, és homoszexuálisnak minősítették őket, de végül a nevelőt dobták ki, aki megvádolta őket (25:05). Kitér arra, hogy érettségi után a mainzi egyetemre került (29:41), beszél első magyarországi útjáról (30:58). Megemlíti, hogy utólag tudta meg, hogy be akarták a kádári titkosszolgálatok szervezni (33:35). Beszél arról, hogy a magyar emigráció nagyon megosztott volt, melyet elsősorban az 1945-ös és az 1956-os emigránsok között húzódó törésvonal határozott meg (34:08). Mesél arról, hogy 1957-ben a nevében megjelent egy cikk a Népszabadságban arról, hogy SS-tisztek nevelik az emigránsokat Németországban (37:55).

Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:26), a második világháború alatti menekülésükről a szovjetek elől (2:03). Mesél arról, hogy a ciszterci gimnázium államosítása után egy másik pécsi fiúiskolában folytatta tanulmányait (5:13), azonban kirúgták és kitelepített szülei után küldték (6:02), ahol a Horthy-korszak több prominens közéleti szereplőjével is megismerkedett (7:43), és ahol a családnak egy tyúkólban kellett élni (9:33), míg végül az 1953-as amnesztiával engedték el őket (10:30). Elmondja, hogy tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban folytatta 1956-ban (12:04), és megemlíti, hogy Svájcba disszidált (13:35). Visszatér a család kitelepítésére (17:43), majd elmeséli, hogy a ferencesek nem engedték ki a gyerekeket harcolni az 1956-os forradalom alatt (19:50). Visszatér disszidálása egyes részleteire (21:34), beszél a svájci magyar emigrációról (23:57), végül a rendszerváltoztatás ottani fogadtatásáról és ismerteti az SZDSZ-el kapcsolatos véleményét (25:05).