Kapcsolódó interjúk

Szomor Miklós 1939-ben született Soltvadkerten. Édesapja eltűnt a II. világháborúban. Kisgyerekként megtapasztalta a Rákosi-rendszer parasztellenes politikáját. A kalocsai tanítóképzőben tanul, 56-ban megválasztják a Diáktanács vezetőjének. A helyi lapokban teszi közzé a diákság követeléseit, emiatt a forradalom leverése után kizárják az ország összes középiskolájából. Egy tanára segítségével egy évvel később mégis befejezheti tanulmányait. Innentől főképp tanítóként dolgozik, rengeteg túlmunkát vállal, hogy három gyermekét el tudja tartani. (00:00-01:00) a családi háttér bemutatása; (01:00-06:45) nehéz életkörülmények a Rákosi-korszakban; (06:45-17:45) a kalocsai tanítóképző és a kollégium bemutatása, különösen a kollégium pozitív nevelő hatása, az 53-as politikai enyhülés hatása; (17:45-31:40) az 56-os forradalom Kalocsán, beválasztják a Diáktanácsba, forradalmi hangvételű cikkek írása; (31:40-37:24) fegyelmi eljárás, küzdelem az ítélet megsemmisítése ellen, érettségi, elhelyezkedés; (37:24-43:35) küzdelmes mindennapok pedagógusfizetésből, kompromisszum a rendszerrel.

Az interjúalany mesél iskolás éveiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztásáról és tanárként végzett munkájáról. Beszél a helyi hagyományőrzésben végzett tevékenységéről, a helyi népszokásokról, tradíciókról. 0:42--születés, család, származás, iskolák, a korabeli oktatás 8:54--mit csinál az iskola után (munka és játék a családi gazdaságban) 13:00--milyenek voltak a korabeli vidéki Magyarország öltözködési szokásai 14:28--középiskolás és kollégiumi évek 18:17--a Nyersgesújfalu elleni légitámadások, a front átvonulásának helyi hatása, a bevonuló orosz katonák viselkedése 26:13--közép- és felsőfokú tanulmányai a háborút követően, az egyház és az állam viszonya (szerzetesrendek feloszlatása, iskolák államosítása), hogyan került a pedagógiai főiskolára Szegedre 30:00--hogyan kerül vissza szülőhelyére tanárként 30:29--emlékei 1956-tal kapcsolatban, hogyan lesz az ezt követő megtorlásoknak köszönhetően iskolaigazgató 31:23--hogyan váltják le az iskolaigazgatói posztról a téeszesítés miatt, milyen egyéb kultúrális tevékenységet végez a településen 34:31--a rendszerváltoztatással kapcsolatos emlékei 35:55--az erdőkürti hagyományok, szokások, a helyi pávakör megalakulása, tevékenysége 40:46--a szlovák nyelv, kisebbség helyzete Erdőkürtön, a két felekezet (evangélikus, katolikus) viszonya Erdőkürtön

Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:51), az első bécsi döntésről (1:21), arról, hogy a második világháború alatt Esztergomba menekültek (2:10), majd Németországba menekítették őket, ahonnan visszakerültek Magyarországra (3:40). Az interjúalany visszatér diákéveire (5:13), majd Antibolsevista Gárdabeli tagságáról számol be (8:36), ami miatt letartóztatták (11:46). Mesél a börtönnel kapcsolatos emlékeiről (14:04), a bírósági tárgyalásáról, amelynek következtében ötéves büntetést szabtak ki rá (22:00). Ezután Márianosztrára került (25:48), majd egy ideig Miskolcon dolgoztatták (29:44), később pedig Várpalotán egy szénbányában (32:00). Beszél feltételes szabadulásáról (33:39), arról, hogy szabadulása után egy technikusi álláslehetőséget az ÁVH hiúsított meg (36:11), majd rátér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeinek taglalására (37:17), és megemlíti, hogy Szombathelyen november 3-án már látták a főváros felé menetelő szovjet tankokat (38:50). Ezt követően Ausztriába disszidált (40:16), ahonnan Kanadába ment, majd a rendszerváltoztatás után hazatért Magyarországra (42:53).