Gyűjteményhez ad
Gyulai Líviusz grafikusművész emlékei
3349 megtekintés
Hossz: 00:43:00
Leírás:
Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Gyulai Líviusz
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Budapest,
1937
Interjúalany foglalkozása:
rajzfilmrendező, grafikusművész
Felvétel időpontja:
2011. június 21
Felvétel helyszíne:
Budapest
Kapcsolódó interjúk
dr. Szentgyörgyvölgyi Péter
Hossz: 00:26:00
Tárgy:
kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél debreceni gyökereiről, őseiről, így Simonfi Sámuel bíróról, akinek az ideje alatt építették a Nagytemplomot. Szól a család katonai hagyományairól, huszár édesapjáról, édesanyjával való megismerkedéséről és frontszolgálatáról, a menekülésről (0:14). Visszaemlékszik, hogy osztrák terülen néger katonákkal találkozott, valamint arra, hogy látták Sankt Pöltent égni (3:50). Beszél a háború utáni visszatérésről, újrakezdésről (6:00), valamint arról, hogy osztályidegennek számítottak, ezért vonták meg hadiárvasági támogatásukat is (6:00). Szól a debreceni méntelepről, ahol a régi huszártisztek dolgoztak, akik már nem lehettek katonatisztek (9:05). Szól a hagyományőrzés egyre tudatosabb vállalásáról, a sárvári múzeum kialakulásáról (11:40), valamint a lovastúrákról (15:00). Szól a lovas hagyományőrzés prominens alakjairól, a nyíregyházi és sárvári váltott ülésekről, valamint tevékenységeikről, könyvkiadásokról (15:50). Beszél a huszárság értékeiről, egyre bővülő állományukból, és annak fontosságáról, hogy a fiatalok megértsék a huszárság és a hagyományok fontosságát (19:40). Szól a világméretű elterjedtségről, a francia vagy nepáli huszárokról, a huszártalálkozókról (21:10). Szól a Szilágyi-csoportról, akiket Dániában kerítettek be az oroszok, de nem fegyverezték le őket, mert a dán király úgy nyilatkozott, hogy az ő vendégei (23:00).
Interjúalany: dr. Szentgyörgyvölgyi Péter
Felvétel időpontja: 2010. december 11
1956 Tatabányán, újságírói szemmel
Hossz: 00:44:09
Az interjúalany elmondja, hogy szegény származása ellenére hogyan sikerült továbbtanulnia a II. világháborút követő változások következtében és hogyan lett belőle újságíró Tatabányán. Mesél az 1956-os események Tatabányai vonatkozásairól, a helyi munkástanácsok működéséről, és forradalom leverését követő időszak munkásmegmozdulásairól, sztrájkjairól, illetve a karhatalmisták megtorló tevékenységéről.
1:18--hogyan tudott továbbtanulni szegény származása ellenére, hogyan viszik el leventének a II. világháború során;
2:18--hogyan tudott a II. világháborút követő átalakulások következtében továbbtanulni az egyetemen;
3:50--hogyan lett belőle újságíró és hogyan került Tatabányára;
5:6--milyen cikkeket írt a forradalom előtt a változás szükségességéről, milyen retorziók érték a cikkei miatt;
6:13--hogyan kezdődött el Tatabányán a forradalom, milyen előzményei voltak ennek;
12:56--hogyan vett részt a forradalom alatt egy új helyi lap megindításában, és hogyan tudósított az eseményekről;
15:0--hogyan kezdődött a bányaipari diákság tüntetése október 26-án és hogyan jutottak fegyverekhez;
17:25--a forradalmi tanács és a nemzetőrség megalakulása, a helyi politikai foglyok kiszabadítása, a tatabányai forradalom áldozatai;
20:40--a forradalom leverése, a szovjetek bevonulása, a munkástanácsok működése, hogyan kezdtek sztrájkba a forradalom leverése után;
28:53--hogyan próbált Kádár tárgyalni az itteni munkástanácssal és hogyan utasította el a pártvezetés a tárgyalás lehetőségét;
32:2--hogyan látogatott el hozzájuk végül Kádár és hogyan tárgyalt velük;
34:24--milyen ellenkezést váltott ki a munkásokból a karhatalom megalapítása, a december 7-i sortűz előzményei;
41:0--hogyan lépett fel a karhatalom a bányászok ellen, hogyan zajlottak a forradalom utáni megtorlások
Interjúalany: Gyüszi László
Felvétel időpontja: 2011. február 24
Major Józsefné életútja
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél katona édesapjáról és családjáról (0:39), a II.világháború alatti élelmiszerhiányról , és a háborús eseményekről, a háborús hétköznapokról, a házukat ért találatokról (1:50), a szovjet megszállásról (9:18), az állattartásról és a korabeli megélhetési viszonyokról, szegénységről (12:32), az államosítások családra gyakorolt hatásairól (15:23), az óvodáról és iskolai tanulmányairól (19:00), szülei elhelyezkedéséről a családi vállalkozás államosítása után (21:50), a teljes foglalkoztatottságról (23:55), a téeszesítésről és a mezőgazdasági dolgozók helyzetéről a Rákosi-korszakban (25:13), az iskolai sportról és szakkörökről (30:28), az 1956-os emlékeiről (33:38), majd visszatér a sportra (37:50).
Interjúalany: Major Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. október 17
