Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél édesapjáról (1:16), aki hadifogságba esett a II.világháborúban, majd hazatérése után osztályidegen lett, végül 1956-ban disszidált (2:13), ezután kiköltöztették a családot a lakásukból (4:15). Mesél arról, hogy tanárnő édesanyja csak takarítónőként kapott állást, és az interjúalany nagyszüleinek halála után egyedül maradt a gyerekekkel (5:43). Beszél a vallás üldözéséről (10:34), édesanyja pedagógiai érzékéről és a színház és a zene szeretetéről (11:00), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (16:39), az állami ünnepségekről és az egyházi ünnepek megváltoztatásáról, valamint a pártállam jellegzetességeiről (19:50), a tiltott dolgokról (24:15), a katonaságnál eltöltött éveiről (28:12), a besúgókról (30:17), valamint arról, hogyan kapott „kék útlevelet” (33:22).

Az interjúalany 1941-ben született Gyermelyen. Beszél családjának történetéről, gyermekkoráról. Édesapja harcolt a II. világháborúban, elesett a fronton. A 40-es évek végére nagyszülei is meghaltak, édesanyjával maradtak ketten. A háztáji gazdaságból éltek meg. (05:26) 1947-ben kezdett el iskolába járni. Elmondja diákéveinek élményeit, iskola mellett dolgoznia is kellett. (08:38) 1954-ben abbahagyta az iskolát, az erdészetnél kezdett napszámban dolgozni. A háború utáni földosztáskor kaptak pár holdas földet, amin búzát termeltek. (11:46) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről. Elsősorban a szabadban, az erdőben játszott társaival. Elmondja a mindennapi falusi életet, amely különösen kemény volt, mivel nem volt felnőtt férfi a házban. 1955-ben otthagyta az erdészetet, iskolában lett fűtő. (16:50) Kitér az 1956-os forradalomról szerzett élményeire. Közben sokat és keményen kellett dolgoznia, vasúti-raktári rakodómunkásként dolgozott, majd kézbesítő lett. (27:28) Nagy nehezen, baráti kapcsolatokkal tudott csak sofőri állást szerezni 1960 tavaszán. (31:26) Elmondja sorkatonaságának történéseit. Két alkalommal nem kellett bevonulnia, mivel munkájával ő támogatta anyagilag édesanyját. Harmadszorra azonban már nem kerülhette el katonaságot. A hadseregben is elsősorban sofőrmunkákat kapott. 25 hónapig volt katona, 1964-ben szerelt le. (40:36) Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól. Nem volt rá nagy hatással a rendszer, nem lázadt ellene, így ő sem került rossz helyzetbe. (42:30) Röviden beszél a rendszerváltoztatásról, akkor már a TSZ-nél dolgozott. (43:20)

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, férje hadifogságáról és az 1950-es évek mindennapjairól. 0:20--születés, tanulmányai, családja, gyermekkora; 4:0--mit dolgozik miközbe inasnak tanul, 6:10--férje hadifogsága és hazatérése, házasságuk; 11:30--II. világháború, bombázások; 12:30--hétköznapok a háború után és a Rákosi-korszak alatt;