Gyűjteményhez ad

Tizenévesen a 2. világháborúban

2607 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Leírás: Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről, ezzel kapcsolatban említést tesz a bombázásokról, vidékre költözésükről, a szovjet megszállásról, és a katonák viselkedéséről, és további háborús élményeiről (0:07), majd nyugat felé történő menekülésükről mesél, a további bombázásokról, az elképesztő közállapotokról, és arról, hogyan érték el Budapestet, majd hogyan került nagyszüleihez Nógrádba (7:04). Említést tesz a háború után felállított igazoló bizottságokról, apja szociáldemokrata párttagságáról, majd kizárásáról, és munkahelyéről történő kirúgásáról (13:47), beszámol arról, milyen szegénységben élt a nagyszüleinél (15:47), népi kollégiumi élményeiről, a Rákosi-rendszerről, és az akkor ismét bevezetett jegyrendszerről (18:01), a május 1-i ünnepségekről, a kollégiummal szemben fekvő, sérült gyerekeket kisegítő egyházi intézmény felszámolásáról (23:01), egyetemi éveiről (25:16), a katonaként eltöltött időről, ami egybeesett a nagy, országos téeszesítéssel, ami miatt sokan lettek öngyilkosok (27:07), elmond egy történetet, mely közvetlenül Sztálin halála után esett meg (29:19), végül az 1956-os szegedi forradalmi eseményekről, és az abban játszott szerepéről beszél (30:10).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Dr. Fazakas Sándor
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Budapest, 1934
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas orvos
Felvétel időpontja: 2010. november 22
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:36 mesél az iskolai évek élményeiről 9:54 felidézi a család világháborús emlékeit 17:56 az orosz hadsereg nem okozott komolyabb károkat a környéken 19:24 felidézi középiskolai éveit, Szekszárdra járt mezőgazdasági technikumba 24:20 1955 őszén vonult be Nagykanizsára katonának, ott egy focimeccs után a sportszázadba helyezték át őket Kecskemétre 30:19 sérülése után felépült, visszatért a századához, ott érte 1956, de addig nem volt különösebben sok információja a világról, Kecskeméten a hadsereg és a tüntetők összecsaptak, miután egy tisztet lelőttek 36:12 a laktanya köré gyűlt a tömeg, a magasabb rangú tisztek eltűntek, a tömeg be is tört a laktanyába, lefegyverezték a katonákat, őt is 39:56 visszamentek Kecskemétre, tűzpárbajba keveredtek 42:49 onnan a központi Honvéd-kórházba kerül Budapesten, közben az oroszok is megállítják őket
Interjúalany: Krizmanics László
Felvétel időpontja: 2011. március 10

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról (0:14), majd katonai szolgálatáról és a lövészetben való jártasságáról (2:30). Szól a poznani munkástüntetésről, az 1956-os év politikai erjedéséről (4:04). Szól az október 23-i tüntetésről (6:40), Nagy Imre beszédéről (11:26), majd a rádió ostromáról (13:20). Angyal Istvánnal való megismerkedéséről, valamint a Tűzoltó utcai ellenállás megszervezéséről is szól (17:07), kitérve a barikádépítés technikai részleteire (23:13). A harcok részleteiről (27:45), a barikádjuk összeomlását (29:38) is leírja, valamint azt, hogyan tartóztatták le (33:00) . A sok disszidálás és a diszkréció miatt tanú hiányában végül felmentették, de az egyetemről kirúgták (34:57). Angyal István peréről, kommunista meggyőződéséről és akasztásáról, valamint 1956 jelentőségéről beszél az interjú végén (36:26).
Interjúalany: Dr. Király Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 13

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél intézeti gyermekkoráról, nevelőszülőkhöz kerüléséhez, valamint édestestvérével való 28 évvel későbbi találkozásáról (0:57). Rátér a munkájára és a férjével való ismeretségére (3:14). Elmeséli II. világháborús emlékeit, amikor orosz tiszteket ápoltak a hadikórházban (4:40), és azt, hogy látta a magyar hadifoglyokat Oroszországba menet a szolnoki állomáson (6:00). Beszél családi életéről (10:40), valamint az ijedtségről, amit 1956-ban egy repülőről leadott sorozat okozott (11:50). Szól a szórakozási lehetőségekről és a hétköznapi szocializmusról (19:10), valamint a korszak hitéletéről, az egyházakról (25:08). Visszatér nevelőotthonban töltött éveire és a nevelőszüleire (26:10), majd vér szerinti szüleivel való viharos kapcsolatára (30:00).
Interjúalany: Vincze Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. április 14