Gyűjteményhez ad

Isten erejének keresése

2410 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Témakörök: egyházak
Leírás: Az interjúalany bemutatja a baptisták hitét, a felnőtt döntésen alapuló keresztséget, valamint a gitárt, mint fontos közösségteremtő eszközt (0:00). Beszél a református és baptista egyházak közötti együttműködésről és az evangelizáció fontosságáról (7:30). Szól arról, hogy a Kádár-korszakban megtűrt egyháznak számított a baptista. Üldözés nem volt mindaddig, amíg a gyülekezeti házon kívül nem szervezkedtek és nem folytattak evangelizációt (10:38). Elemzi a "legvidámabb barakk" fogalmát, a viszonylagos vallásszabadságot, sőt, azt, hogy ő amerikai pénzen olyan országokba is tudott Bibliát csempészni, ahol az elnyomás és a vallásüldözés sokkal nyíltabb és formákat öltött (13:55). Szól arról, hogy az 1980-as években fontos vallási vezetők is Magyarországra látogathattak. Fordulópontnak tartja Billy Graham vagy Nicky Cruz látogatását, illetve ez utóbbi élettörténetének megjelenését magyarul (16:45). Szól arról, hogyan kezdte el keresni a vallásosság más formáit, hogyan hagyta el a baptistákat és vált nazarénussá. Feleleveníti, hogyan segített egy szenvedő nőnek az ima erejével (21:00). Szól az állambiztonság és az újprotestáns felekezetek közötti kapcsolatból. Nem sokat zaklatták őket, mert zárt közösség voltak (26:25). Elmondja, hogy nem lett párttag, sőt, az iskolai rendezvényekre sem járt el, hogy kerülje a bűnre vezető alkalmat (33:26). Elmeséli, hogyan kereste meg a rózsavölgyi Hit Gyülekezete közösséget, hogyan érezte Isten erejét, és miként tért meg az 1990-es évek elején (36:30). Végül arról szól, hogy bár eleinte nem jó szemmel nézték megtérését a szülei, végül édesanyja is aktív tagjává vált a gyülekezetnek (41:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Gál Sándor
Interjúalany lakhelye: Pilisvörösvár
Interjúalany született: Budapest, 1952
Interjúalany foglalkozása: üzemvezető
Felvétel időpontja: 2010. november 27
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúból, édesapja hazatéréséről a francia hadifogságból (0:37). Szól a mezőgazdasági tudás átadásáról, az aranykalászos gazdatanfolyamról (5:26). Kiemelten szól a mezőgazdaság háború utáni átalakításáról, a beszolgáltatásokról, az élelmiszerhiányról, a valamint a tagosítás hullámairól (8:08) . Szól a megtermelt javak kereskedelméről, a sáskának nevezett kereskedőkről (18:30). Beszél a téeszesítés első hullámáról, az agitációról, és édesapja ellenállásáról (20:05). Szól a Kádár-korszak enyhébb körülményeiről, a háztáji gazdálkodás beindulásáról (24:30). Szól a korszak hitéletéről, a vallásos nevelés és a kommunista ideológia viszonyáról (25:25). Végül az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről beszél. (32:10).
Interjúalany: Horváth Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 09

Hossz: 00:34:00
Tárgy: egyházak
Szlovák ajkú alföldi családban, 1928-ban született interjúalany egyik első élménye az orosz katonák elszállásolása, akikkel szót tudott érteni. A háború utáni tanyavilágban parasztprédikátorok tartotta házi istentiszteleteken jutott hitre és lett elkötelezett pünkösdi hívővé. Gyülekezetük mindennapi életéről, szokásaikról beszél, majd arról, miért költöztek Budapestre, ahol – immár több, mint két évtizede- rátaláltak a Hit Gyülekezetére, ahol érzése szerint feleségével igazi otthonra talált. 0:00 családi háttér, gyermekkor, 1944-ben a szülei bemenekültek a városba, ő pedig 16 évesen egyedül maradt a tanyán, ezért tudott kommunikálni azt oroszokkal 5:32 felidézi a megtérését 16:32 visszaemlékezik a korabeli keresztény ifjúsági életre a környezetében 20:23 úgy döntöttek, hogy felköltöznek Budapestre, ott csatlakoztak a Hit Gyülekezetéhez 29:06 felidézi a padlássöpréseket, amelyek a Kádár-rendszerre megszűntek 31:04 a Kádár-rendszerben volt az ÁEH, aki nem lépett be oda egyházként, azokat üldözték
Interjúalany: Városi István
Felvétel időpontja: 2011. január 21

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyszülei délvidéki, fiumei származásáról és letelepedésükről Debrecenben (0:03). Fényképész nagyapja boltjának állmosításáról, másik nagyapja Kun Bélával való barátságáról, valamint édesapja Németh Lászlóval való kapcsolata miatt a családját ért hátrányról is szól (2:20). Beszél arról, hogy kényszerűségből Budapestre költöztek, ahol a Szemere utcai általános iskolába járt (8:05). Nevelés szempontjából először egy sárospataki rokonhoz, majd a kecskeméti piaristákhoz adták tanulni (11:00), ahol a napirend nagyon szigorú volt és már korán rászokott, hogy reggel a templomban keres menedéket (11:00). Elmeséli, hogyan érlelődött meg benne a gondolat, hogy maga is piarista legyen (16:42). Szól katonai szolgálatáról, ami megszakította noviciátusát, és melynek során részt vett a prágai tavasz leverésében (18:05). Felderítő zászlóalja komédiába illő jeleneteket produkált a csehszlovák-magyar határ közelében az alkalmatlan honvédségi tisztek vezetése alatt (20:10). Még egyszer el kellett kezdenie a noviciátust (22:20), majd találkozott radikális, az evangéliumot komolyan vevő keresztényekkel, illetve Bulányi György köreivel (23:30). Szól arról, hogy milyen zaklatásoknak és felügyeletnek voltak kitéve az állambiztonság részéről a Kádár-korszakban (33:15), valamint a rendszerváltoztatásról, arról, mennyire reménykedtek a volt piarista Antall Józsefben, és mennyire csalódtak (38:40).
Interjúalany: Szegheő József
Felvétel időpontja: 2011. április 17