Leírás: Az interjúalany bemutatja a baptisták hitét, a felnőtt döntésen alapuló keresztséget, valamint a gitárt, mint fontos közösségteremtő eszközt (0:00). Beszél a református és baptista egyházak közötti együttműködésről és az evangelizáció fontosságáról (7:30). Szól arról, hogy a Kádár-korszakban megtűrt egyháznak számított a baptista. Üldözés nem volt mindaddig, amíg a gyülekezeti házon kívül nem szervezkedtek és nem folytattak evangelizációt (10:38). Elemzi a "legvidámabb barakk" fogalmát, a viszonylagos vallásszabadságot, sőt, azt, hogy ő amerikai pénzen olyan országokba is tudott Bibliát csempészni, ahol az elnyomás és a vallásüldözés sokkal nyíltabb és formákat öltött (13:55). Szól arról, hogy az 1980-as években fontos vallási vezetők is Magyarországra látogathattak. Fordulópontnak tartja Billy Graham vagy Nicky Cruz látogatását, illetve ez utóbbi élettörténetének megjelenését magyarul (16:45). Szól arról, hogyan kezdte el keresni a vallásosság más formáit, hogyan hagyta el a baptistákat és vált nazarénussá. Feleleveníti, hogyan segített egy szenvedő nőnek az ima erejével (21:00). Szól az állambiztonság és az újprotestáns felekezetek közötti kapcsolatból. Nem sokat zaklatták őket, mert zárt közösség voltak (26:25). Elmondja, hogy nem lett párttag, sőt, az iskolai rendezvényekre sem járt el, hogy kerülje a bűnre vezető alkalmat (33:26). Elmeséli, hogyan kereste meg a rózsavölgyi Hit Gyülekezete közösséget, hogyan érezte Isten erejét, és miként tért meg az 1990-es évek elején (36:30). Végül arról szól, hogy bár eleinte nem jó szemmel nézték megtérését a szülei, végül édesanyja is aktív tagjává vált a gyülekezetnek (41:50).