Gyűjteményhez ad

Egy örökifjú pedagógus

2524 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás, arról beszél, hogy hogyan került a tanári pályára, milyen iskolákat járt, az utolsó évben végzett, amikor egyházi iskolában lehetett, az iskolai évekről mesél 7:10 a háborús évekről mesél, Budapesten élte át az ostromot, találkozik a román és az orosz katonákkal, a háború után éhínség volt a városban 13:48 a pincében a háznak a lakói voltak rajtuk kívül, a pincebeli életre emlékezik vissza 16:21 zsidó családokat is bújtattak a pincékben 20:05 a háború után kötelező volt a közmunka, a hadifoglyokat igazoltató bizottságok elé kerültek, mindenkinek igazolnia kellett a múltját, és a származását 23:05 a közvetlen környezetében lévő zsidó családok bevagonírozására emlékezik vissza 25:22 az orosz és a román hadsereg összeszedte a férfiakat, és kivitték Oroszországba, a bevonuló katonákkal szemben nem volt félelemérzete, mentesek voltak a mindennapi zaklatástól 27:55 a pincében elsősorban a bezártság, és a mindennapi élet hiánya okozta a legnagyobb gondot, 1945 áprilisától tudott iskolába járni ismét, szeptemberben tudott ismét Budapesten iskolába járni 34:35 a tanítóképző elvégzése után Pesten, majd férjhezmenetele után Békéscsabán helyezkedett el, és az ottani gyár napközijét vezette, később pedig Szolnokon tanított, ekkor szerzi meg a tanári diplomáját is 36:00 volt egy úttörőcsapatnak a vezetője is, sok helyen jártak az országban 39:10 1976-tól az Országos Pedagógiai Intézetben dolgozott húsz éven keresztül
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szulimán Istvánné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1928
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. január 07
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél a leventemozgalomról, az ott folyó sportéletről (0:29), a katonaságról (3:57), tanulmányairól (9:45), a mezőgazdasági munkákról, a fiatalok ismerkedési, szórakozási lehetőségeiről (11:54), a kollektivizálásról, a kollektív gazdaságokról (14:30), és a román-magyar együttélésről (20:53).
Interjúalany: Szabó Mária
Felvétel időpontja: 2010. november 02

Hossz: 00:18:00
Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogy Belgiumban született (0:17), gyerekkori balesetéről (2:09), arról, hogy édesapja nem volt alkalmas katonának, így nem szolgált a második világháborúban (8:08), férje azonban megjárta a frontot (10:20). Mesél arról, hogy az ő családját nem telepítették ki, de a környékről többeket is (11:59). Visszatér férje második világháborús részvételére (13:32), végül nehéz életkörülményeikről, a mindennapi életről, munkáról beszél (14:40).
Interjúalany: Krutky Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. április 26

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a svábok kitelepítéséről, és arról, hogy nem voltak tagjai a Volksbundnak, mégis kitelepítették (0:10). Szól arról, hogyan éltek majdnem két évig nagy szegénységben a szászországi Pirna városában (3:00). Beszél hazatérésükről, a katonák elől való bujkálásról (5:10), majd az újrakezdésről, a lakás és a munka megszerzésének nehézségeiről, valamint hosszú ideje tartó betegségéről (10:00). Szól arról, hogy azért szenvedtek svábként, mert magyarok akartak lenni, valamint arról, hogy a málenkij robotra küldöttek kapnak kártérítést, ők azonban nem (18:44). Beszél gyermekkoráról, a néptáncokról (20:00), valamint a II. világháborús emlékeiről, valamint arról, hogy sosem szerette a Volksbundot (21:10). A szovjet katonákról, rekvirálásról, éhezésről való emlékeiről is szól (21:50).
Interjúalany: Hoff Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. április 26