Gyűjteményhez ad

Lógó Pongrác életútja

2339 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról, magáról (0:18), tanulmányairól (2:45), a katonaságról (4:32), a második világháború alatti katonai szolgálatról, az újvidéki bombázásokról, az első bevetéséről az oroszok ellen, arról, hogy Szálasira is fel kellett esküdni (9:58), a hadifogságról (12:47), Szovjetunióba hurcolásáról és lágerbeli emlékeiről (20:16), végül hazatéréséről (25:52).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Lógó Pongrác
Interjúalany lakhelye: Jánoshalma
Interjúalany született: Jánoshalma, 1921
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. július 01
Felvétel helyszíne: Jánoshalma

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél a II.világháború alatti élelmezési viszonyokról, a háború helyi történéseiről (0:42), férje háborús szerepéről és további háborús eseményekről (5:50), a szovjet katonák viselkedéséről (12:10), a forint bevezetéséről, arról, hogy egy kitelepített sváb család házába költöztek, valamint megemlíti a háború utáni kitelepítéseket is (14:30). Mesél arról, hogy felkerültek a Hortobágyra kitelepítendő kulákok listájára, de végül deportálták őket (20:54). Beszámol arról, hogy édesapja nem volt hajlandó belépni a TSZ-be (21:42), és beszél gimnáziumi végzettségéről (25:00).
Interjúalany: Bényei Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 21

Hossz: 00:38:00
Címszavak: Német eredetű család Sopronba kerülése (dédszülők, 1859),(1-3 perc) I.világháború (nagyapa katona volt),(3-5 perc) II. világháború (apa katona volt, rablóakciók), (5-8 perc) Államosítás,(8-9 perc) Egyéb származás, Vallás (az anyát kitiltották Sopronból), Hangszerek, zeneiskola, énekkar, zenekarok,(12-13 perc) Kisdobos, úttörő (úttörőzenekar, Sógor Ferenc), Szakmaválasztás (külföld), 1956 – Ausztria (disszidálás), 1960 – külföldi nyaralás, nyilatkozattétel, Csehszlovák kitelepítés, Vállalkozóvá válás, megrendelők, Rendszerváltoztatás hatása a munkára, Munkavégzés, -folyamatok, Katonaság (2 év, katonazenekarok, laktanyafogság, katonai bajnokság, útépítés), (27-32 perc) Kitelepítés (visszacsatolt terület, anyát nem, nagyapát kitelepítették), oroszok bejövetele (1945 ápr. 01) ,temetés. (32-37 perc)
Interjúalany: Riedl Ervin
Felvétel időpontja: 2010. november 19

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, kitérve nagyapja I. világháborús olaszországi hadifogságára (x). Szól apja katonai szolgálatának kezdetéről és a katonai kiképzésről, kitérve a mustárgáz elleni védekezés gyakorlására is (07:55). Beszél édesapja koronaőri felvételijéről (13:06), majd szolgálatáról, például az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson (14:08) vagy az olasz király látogatása során (19:45). Szól arról, hogyan került édesapja Kéri Kálmán írnoka, majd rátér Magyarország kiugrási kísérletére, a Nyugatra menekítésre és édesapja bajoroszági hadifogságára (30:45) és a hazatérésről (23:16). Beszél a kommunisták magyarországi hatalomátvételéről és arról, hogyan végződött édesapja katonai pályája (36:40). Végül a rendszerváltoztatás utáni rehabilitációt említi (43:32).
Interjúalany: Juhász Miklós
Felvétel időpontja: 2010. december 02