Gyűjteményhez ad

A Bakó család háborús kálváriája

2834 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: kettős megszállás, Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bakó András
Interjúalany lakhelye: Nyíregyháza
Interjúalany született: Debrecen, 1935
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 11
Felvétel helyszíne: Nyíregyháza
Interjút készítette: Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Nyíregyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
Az interjúalany részletesen beszél II. világháborús emlékeiről, a kettős megszállás következményeiről (1:30). Később elhelyezkedéséről és a munkaviszonyokról beszél, kitérve az életviszonyok és a lakás kérdésére az ötvenes években (9:47). A szocialista munkáról, a kitüntetések, brigádok, párttagság rendszeréről hosszan beszél (21:40). Az 1956-os forradalomról is hangsúlyosan szól, kitérve a családját is érintő megtorlásokra (27:13).
Interjúalany: Honti Gyuláné
Felvétel időpontja: 2010. november 01
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Hossz: 00:36:00
Tárgy: kettős megszállás, Kádár-korszak
Az interjúalany beszél családjáról, a II. világháborúról (0:05), kitérve a német többségű falu kitelepítésére (2:12), majd Kaposvár bombázására, amit személyesen élt át (5:45). Szól a háborús hétköznapokról (10:10) és az inflációról és az 1950-es évek szegénységéről (14:50). Beszél az ötvenes évek elégedetlenségéről és az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről. Elmeséli, hogyan vetődött fel a párttagokban a párttagkönyvtől való megszabadulás gondolata (14:50). Beszél arról, miként tudakozódtak a budapesti hírekről (22:30), valamint említi az osztályidegenek kategóriáját is (24:25). Elmeséli, hogy 1949-ben bajba került az iskolában, mert azt terjesztették róla, hogy osztályidegen (28:30). Végül 1956-ot értékeli, felidézi, hogyan „gyűjtöttek aláírást” Mindszenty József ellen az iskolában, valamint röviden beszél iskolai pályafutásáról is (30:48).
Interjúalany: Nemes Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. március 05
Készítette: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár

Hossz: 00:38:00
Tárgy: Mindennapi élet , egyházak, Kádár-korszak
Az interjúalany beszél családjáról, a szegényparaszti közegről, melyben felnőtt (0:50), apja papi ambícióinak meghiúsulásáról (5:17), neveltetéséről (8:13). Mesél dédszüleiről (10:54), iskoláiról (17:11), gyerekkoráról (20:27), arról, hogy mi motiválta abban, hogy pap legyen (21:53). Megemlíti, hogy az 1956-os események utáni megtorlások "kemény tényeit" előszedték a rendszerváltoztatás után (24:47), majd rátér arra, nagybátyjai hogyan kerülték el a forradalom utáni felelősségre vonást (26:28). Beszámol arról, hogy nem volt úttörő (28:28), a katonaságról (30:12), arról, hogy egy ismerőse jóval a rendszerváltoztatás után kért bocsánatot azért, mert korábban jelentett róla (32:56), végül arról, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni a gyónásból (35:30).
Interjúalany: Sági Lajos
Felvétel időpontja: 2011. február 08
Készítette: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Kiskunmajsa