Kapcsolódó interjúk

A riportalany debreceni kereskedőcsalád leszármazottja, akinek családja 1944-ben költözött át Pécsre. Szól arról, hogy édesapja három évig volt hadifogságban (3:00-ig). Elmeséli, hogy a háború után Pécs csaknem összes általános iskolájában tanult (7:18-ig). Meghatározó élmény volt számára, hogy iskolás korában több pécsi képzőművész tanította (10:53-ig). Mesél katonai szolgálatáról, elmondja, hogy katonaévei alatt lehetősége volt képzőművészettel foglalkoznia (17:32-ig). A pécsi Művészeti Szakközépiskolába Bizse János hívta tanítani 1962-ben. Elmondja, hogy milyen okai voltak az iskola létrehozásának (21:18-ig). Felidézi milyen volt a helyi képzőművészeti élet az 1960-as években, milyen lehetőségei voltak a kor alkotóinak (25:18-ig). Beszél a korszak morális problémáiról (35:50-ig). Szól a Pécsett kibontakozó szellemi pezsgésről. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színházban Németh Antal és Eck Imre irányításával megvalósult törekvésekről beszél (39:38-ig), majd szól a Bóbita Bábszínház jelentőségéről (44:11-ig). Mesél a Bécsy Tamás vezetésével meginduló amatőr színházi életről (45:48-ig). Elmondja, hogy a helyi politikai elit támogatta a művészek törekvéseit, mert büszke volt ezekre (52:02-ig). Végezetül szól a Villányi Művésztelep megalakulásáról (56:50-ig).

0:00 családi háttér, gyerekkor, életfilozófia 5:46 édesapja harcol az első és a második világháborúban is, amerikai hadifogságban is volt, de Magyarországra érve nem engedték azonnal haza, beszél az iskolás évekről 10:54 az egyetem elvégzése előtt egy évvel már tudták, hogy hova mennek majd tanítani 11:54 mesél az iskoláiról 14:41 az ösztöndíja több volt, mint a tanári fizetése, abból egyébként is fizetnie kellett a tervkölcsönt, békekölcsönt, az agglegényadót, és a honvédelmi adót is, diákként jó soruk volt 15:45 beszél a Rákosi-rendszerről, a vezérkultuszról, sorba kellett állni az alapvető élelmiszerekért, Rákosi nem bírt elviselni semmilyen kritikát, ehhez képest a Kádár-rendszer maga volt a csoda 21:26 az ifjúsági szervezetekről mesél, a DISZ-ről, a KISZ-ről, sok volt a kivételezés is 24:04 az egyház ostobaságokat követett el, (pl. Mindszenty 1956-ban királyságról beszélt), ugyanakkor az állam részéről ostobaság volt korlátozni a vallásszabadságot 29:30 a Rákosi-rendszerben, a nyílt diktatúrában, bárkit pillanatok alatt elintéztek, aki nem értett egyet a rendszerrel 31:49 az 1956-os forradalom nem érintette őt és a közvetlen környezetét 33:29 a Kádár-rendszer felüdülés volt Rákosihoz képest, 1956 voltaképpen Rákosiék ellen volt, Kádár idején indult el a téeszesítés, ami a paraszti életben egy pozitív fordulatot jelentett, de fájdalmas volt megválni a tulajdontól, megszűnik a származás alapú kategorizálás is 37:00 a Kádár-rendszer megnyitotta a világot a diákok számára, elkezdődött a háztáji gazdálkodás, ami plusz pénzt jelentett, sőt, elindultak a házépítések, mesél az agitációról, amit a TSZ-szervezéskor folytattak 40:35 az első fizetése nem volt sok, de összefogva sikerült megvenniük mindent, összehasonlítja ezt a mostani devizahitel-válsággal 45:22 a rendszerváltoztatáskor áskálódtak ellene, hogy hagyja ott az igazgatói posztját, a váltás nagyon hirtelen történt, az MDF az egyház segítségével nyert 1990-ben, mesél a további választásokról 48:35 a mai fiatalokkal aránytalanság történt, mivel sokan szereznek diplomát, de nem tudnak elhelyezkedni, túl sok diákot vettek föl

0:00 családi háttér, gyermekkor 0:56 mesél a korabeli oktatási rendszerről 9:40 a két világháború közötti időre emlékezik vissza 13:06 minden hónapban elvitték őket moziba, de az apácák előbb mindig megnézték a filmet, hogy a diákok megnézheti-e 15:55 a háborús híreket a rádió mondta be, de nem hitelesen; egy ismerősét lecsukták a második világháború alatt, mert nem hitt a németek végső győzelmében 19:11 a német megszállás után kezdődtek a nehéz idők, gettóba zárták Kiskunfélegyházán a zsidókat, és kirabolták, mielőtt elvitték őket, akikkel együtt járt iskolába, mindössze egy tért vissza 24:37 a háború alatt egy ideig volt főhadiszállás Kiskunfélegyházán is, egy ideig tanyára húzódtak, az orosz katonák egy-két napig rabolhattak, de utána felállítottak egy városparancsnokságot, ami valamennyire normalizálódott a helyzet 33:44 karácsony táján mentek először iskolába, de a télikabátját az orosz katonák ellopták, az iskola épületében még fogolytábor működött 35:36 a háború után nagyon sok embert elvittek, Sztálin halála után engedtek ki nagyon sok elhurcolt embert, az egyik transzportról le se tudtak szállni a fogoly, annyira ki voltak merülve 39:21 visszaemlékezik a kékcédulás választásokra, az egyik ismerősük negyven ember helyett szavazott 40:28 az 1956-os tapasztalatairól beszél 43:49 a városba tank is bevonult, lőtt is egyet, a gyalogság támadásának halottja is volt 45:34 a forradalom után következett a megtorlás