Gyűjteményhez ad

Tóth János életútja

158 megtekintés

Hossz: 00:23:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a halászatról (0:22), majd rátér a II. világháborúra, az orosz katonák viselkedésére (5:58). Szól a mezőgazdaság háború utáni helyzetéről, az árvízről (9:10), majd a szövetkezetesítésről, az agitációról és a kőműves szakmáról (10:16). Hosszan beszél a hagyományos halászat eszközeiről és módszereiről (12:05), az ehhez köthető élményeiről, és arról, hogy miért választotta inkább a szakmát a kiszámíthatatlan halászat helyett (20:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Tóth János
Interjúalany lakhelye: Foktő
Interjúalany született: Foktő, 1928
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas kőműves
Felvétel időpontja: 2010. november 24
Felvétel helyszíne: Kiskunhalas

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a hetvenes évek soproni fellendüléséről (1:35), szüleiről és tanulóéveiről (2:11), illetve a Kádár-kori és a rendszerváltoztatás utáni életviszonyokról (3:54). Később a kalapos műhelymunkába tekinthetünk be (9:58).
Interjúalany: Horváth Péter
Felvétel időpontja: 2010. július 29

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak, Pestre járt leányiskolába a hetedik kerületbe 3:41 a leányiskola arra is jó volt, hogy a lányok beletanuljanak a női szerepekbe, ő egy pesti munkáscsaládnál lakott, 42-en jártak egy osztályba, főleg zsidó lányok 8:39 a zsidókkal szemben nem tapasztalt gyűlöletet az iskolán belül 11:01 a nagykőrösi gimnáziumban folytatta a tanulmányait 16:48 1943-ban már voltak légiriadók, de a nagy változást 1944 hozta el, az iskola hamarabb befejeződött, 1944. november 2.-án érte el az otthonukat a front, a ház alatti pincében húzták meg magukat 21:15 az első orosz csapatok rekvirálták a lovakat, keresték a férfiakat, volt egy osztálytársa, akit lelőttek, ő a pincében bújt el az orosz csapatok elől 25:22 időnként elmenekültek a szovjetek elől, mert a harcoló alakulatok után jöttek a sokkal erőszakosabb orosz csapatok, az egyik velük bujkáló fiatal nőt megerőszakolták, az orosz katonák rendszeresen berúgtak, őt is keresték, a házukat pedig kirabolták, az értékeiket megsemmisítették 31:15 végül bemenekültek Nagykőrösre, és egy barátnője házában bújtak el, és ott éltek kilenc hónapig, a szomszédban oroszok voltak, onnan is lehetett hallani a női sikolyokat 37:27 később egy elemi iskolában helyezték el őket, újrakezdték az iskolát
Interjúalany: Lőrincz Andrásné
Felvétel időpontja: 2011. március 01

Hossz: 00:20:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:14), szülei vallásosságáról (4:15), arról, hogy Budapestről el kellett költöznie, édesanyja ugyanis meghalt, az édesapja pedig Mauthausenben volt, így nem volt ki nevelje testvéreivel együtt (5:56). Mesél a budapesti zsidónegyedről (9:42), a korabeli zsidó foglalkozásokról (10:59), arról, hogy a német megszállás alatt hogyan alakult a sorsa (12:11). Kitér tanulmányaira (13:46), végül bátyjával való kapcsolatáról mesél (18:10).
Interjúalany: Deutsch Gábor
Felvétel időpontja: 2011. január 19