Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany elmondja családjának történetét, falusi gyerekkorát a 40-es évek végén. A családnak Sopronba kellett költöznie, mert a Rákosi-rendszerben ellehetetlenítették kisiparos apját. (03:00) Beszél az iskolába való beiratkozás megalázó körülményeiről (politikai megbízhatóság ellenőrzőse), a Horthy-korszakban szerepet vállaló emberek meghurcolásáról. De a diktatúrából keveset érzett, mivel szerető családi légkörben nevelkedett. (07:18) Szülei vallásos katolikusok voltak, a Horthy-korszakban jó helyzetben voltak, de mégsem szerették. (10:28) Elmondja családjának 1948-1956 közötti történetét, pap nagybátyja bebörtönzését, több rokona ellehetetlenítés. Apja nem lépett be az MDP-be, mert nem értett egyet a politikájával. (14:38) Beszél a szécsényi TSZ működéséről Hütter Csaba irányítása alatt (1979-1989). A TSZ elsősorban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott. (18:30) Beszél az érettségiről, neki már nem kellett oroszból vizsgáznia. Érettségi után a pécsi tanárképzőbe vették fel matematika-fizika szakra. Egy elnyert ösztöndíj miatt került Nógrádba tanítónak. Itt ismerkedett meg feleségével. Hat év után, 28 évesen kinevezték iskolaigazgatónak Lipótra. (22:10) 5 év iskolaigazgatói munka után vállalta el a szécsényi TSZ párttitkári tisztségét. Részletesen beszél itteni munkájáról a 80-as években. Beszámol a falusi mindennapi életről. (27:58) Az interjúalany szerint a 80-as években nem jelentett előnyt a párt- vagy KISZ-tagság. Véleménye szerint a termelőszövetkezetek jól működtek a Kádár-korszak végén, a tisztségek kiosztásánál már nem a párthűség volt a döntő szempont. (33:22) Beszél a TSZ kulturális, oktató és szórakoztató tevékenységéről, felvonulásokról. (42:12) Beszél a késő Kádár-korszak szociális és bérezési rendszeréről. (47:26) Az interjúalany örömmel fogadta Gorbacsov változtatásait. (48:02) Beszél a rendszerváltoztatás környékén a TSZ helyzetéről. Szerinte a kisgazdák által irányított mezőgazdasági tárca tette tönkre a szövetkezeteket. (50:36) Az interjúalany feladata volt a szécsényi TSZ politikai átalakítása. Nem sikerült a szövetkezetet részvénytársasággá átalakítani (nem volt jelen 2/3), így szétosztották a szövetkezeti vagyont. A korábbi tagok új szervezeteket alkottak. Ezekből az egyiknek lett az interjúalany a vezetője. (54:12) Visszatekint az MSZP szécsényi megalapítására, az interjúalany is párttag lett. (55:50)

Az interjúalany beszél a háború előtti függetlenségi, ellenállási mozgalmakban való részvételéről (1:15), 1944 decemberi letartóztatásáról, a kivégzésekről, börtönélményeiről, többek között az Andrássy út 60-ban töltött időszakról (6:43), Tildy Zoltánnal való találkozásáról, akinek a segítségével kikerült a fogságból (25:01). Mesél a debreceni Ideiglenes Kormányról, a nemzeti bizottságokról, közéleti tevékenységéről (27:09), a kisgazdapárt megszervezéséről (33:40), az 1945-ös önkormányzati és nemzetgyűlési választásokról (33:13), az infláció megfékezéséről (37:21), a békeszerződés előkészítéséről és a koalíció szükségszerűségéről (38:57), a szovjet álláspont megváltozásáról 1947 elején (41:51), az 1956-os forradalom kirobbanásának okairól (44:08), 1947-es letartóztatásáról és 1956-os szerepvállalásáról (46:31), a Szovjetunió álságos hozzáállásáról (48:00), Erdély visszatérésének esélyeiről (51:28), a rendszerváltoztatásról, végül hazatéréséről (54:25).

Az interjúalany beszél a családjáról (1:02), édesapja 1938-as katonai behívójáról (1:48), nagyapja I.világháborús emlékeiről (6:04), a terület-visszacsatolásokról következményeiről (8:32), tanulmányairól (9:51), a tanyasi életről, a földviszonyokról, a gyerekkori mezőgazdasági munkáról (11:42), felelevenít revíziós nótákat (15:55), II. világháborúval kapcsolatos álláspontjáról (18:53), a II.világháború Kiskunmajsára gyakorolt hatásairól, a légiriadókról (20:03), Horthy kiugrási kísérletéről, a nyilas hatalomátvételről, bombázásokról (23:37), az élelmiszerhiányról, a jegyrendszer és a beszolgáltatás bevezetéséről már a háború idején (34:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (37:42), a Kádár-korszakról (40:58), végül pedig a rendszerváltoztatásról (42:19).