Gyűjteményhez ad

Vékony Lajosné emlékei

2592 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Leírás: Az interjúalany beszél tanulmányairól, a tanyasi iskolákban tanuló gyerekekről (0:54), második világháborús élményeiről (4:10), egy szovjet őrnagy elszállásolásáról (8:09), a háborúban elesett kiskunmajsai magyar katonákról (9:25), majd visszatér a háborúval kapcsolatos emlékei felidézésére (10:25). Beszámol a beszolgáltatásokról (12:56), a B-listázásról, amely az édesapját is érintette (14:18), a feketevágásokról, a kulákok elleni propagandáról (16:27), a helybeli zsidók deportálásáról (18:57), az ’50-es évekkel kapcsolatos emlékeiről (22:21), arról, hol tartózkodott az 1956-os események idején (23:29), és arról, hogy a Kádár-korszakból elsősorban a rengeteg gyűlésre, valamint Kádár utolsó beszédére emlékszik (24:29).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Vékony Lajosné
Interjúalany lakhelye: Kiskunmajsa
Interjúalany született: Kiskunmajsa, 1929
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. január 19
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:54:00
0:00 családi háttér, iskolai tanulmányok, Állatorvostudományi Egyetem, 1978-tól volt Nagykállón hatósági körzeti állatorvos 3:42 gyerekként érte a TSZ-szervezés, az édesapja belépett, mert az ötvenes években munkaszolgálatos volt kulákként, és nem akarta ugyanennek kitenni a gyerekeket is, később sem szívesen beszéltek erről az időszakról 10:27 az állattenyésztés fellendül a térséghez, ezért kellettek az állatorvosok, az édesapja állatorvos lett 20:18 elmesélte, hogy a történelemórán a ’49-es világosi fegyverletétel kapcsán az igazgató nem értett egyet a történelemtanár eseményértelmezésével 22:00 az egyetemi évek alatt ugyan volt Szabad Európa Rádió, de kevésbé volt jellemző az, hgoy hallgatták 22:56 Nagykállóban kezd el dolgozni egy váratlan lehetőség kapcsán 23:57 1983-ban tudott először külföldre utazni, megnézték a zeltwegi Forma-1-es futamot, másnap a rendőrségre hívatták kihallgatni a TSZ-elnöke kapcsán 30:37 Részt vesz a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének megalakításában, az FKgP jól szerepelt a kállói választásokon 34:21 kisgazdák lévén a reprivatizációt támogatták, mesél a kisgazdapártról és a szerepéről 37:45 ő lesz a megyei főállatorvos 1998 decemberétől, 2001 után felkérik Torgyán József utódjának, és 2002-ig ő lesz a miniszter, beszél erről a korszakról, és az oroszországi útjáról 52:19 miniszteri korszaka után visszakerült állatorvosnak
Interjúalany: Dr. Vonza András
Felvétel időpontja: 2011. február 24

Hossz: 00:25:52
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan szállították el őket a csendőrök, és miért nem Auswitzba, hanem Ausztriába kerültek. Szól Mauthausenből való szabadulásukról, illetve az őket érő antiszemita megnyilvánulásokról is. 0:20--felmenői, életmódjuk, lakáskörülményeik; 3:32--hogyan, milyen körülmények között szállították el őket a csendőrök a gettóba, és minek köszönhető, hogy nem kerültek Auswitzba -- mi történt velük ehelyett; 14:5--megérkezésük Mauthausenbe; 16:37--hogyan viszonyultak a nem zsidók a zsidókhoz az elszállításuk előtt, illetve azt követően, hogyan érintette őket az antiszemitizmus; 17:56--kiszabadulásuk a munkatáborból, apja halála; 21:30--emlékei az 1956-os eseményekről; 22:20--milyen zsidó hagyományokat tartottak meg
Interjúalany: Goldmann Kálmánné, Eszter
Felvétel időpontja: 2010. november 10

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogy nem vették fel középiskolába kulák szárazása miatt, majd arról, hogy miként került be mégis a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumba Batári Károly tanár segítségével (0:18). Szól arról, hogyan zajlottak a beszolgáltatások, valamint arról, hogy hogyan barátkoztak össze a környék ÁVO-parancsnokával, aki először kenyerrél látta el őket, majd a beszolgáltatási rendszert alakította át úgy, hogy meg lehessen élni (3:30). Szól arról, hogy az ÁVO-parancsnok és a plébános jó barátok voltak. A plébános tanította a gyerekeket motorozni, az ávós pedig néha benzint vitt neki. Arról is szól, hogy a plébános Isonzónál döntötte el, hogy pap lesz, ha túléli a csatát (7:35). Szól arról, hogyan végezte el az iskolát, hogyan szervezték a TSZ-eket a környéken, és hogyan léptették be édesapját (12:10). Szól a TSZ-ek kezdeti nehézségeiről, átszervezésekről, egyesülésekről (16:00), majd arról, hogyan szüntette meg az együttműködést a rendszerváltoztatás (19:20). Szól a határsávról, arról, hogy egy bizonyos területen minden lábnyomról jegyzőkönyvet vettek fel, illetve arról, hogy milyen hisztéria volt a Titóval való szakítás kapcsán. Arról is beszél, hogy miként tudtak kommunikálni a jugoszláviai szlovén területeken rekedt szomszéd falvakkal (20:25). Beszél Lendvahegy különleges helyzetéről, ahol a falubelieknek szőlője volt, a kettős birtokokról, és arról, hogy 1949-ben már nem mehettek át szüretelni (25:50).
Interjúalany: Molnár Tihamér
Felvétel időpontja: 2011. július 14