Kapcsolódó interjúk

0:00 családi háttér 0:42 egy gazdasági iskolában laktak Derecskén, sokszor volt légiriadó, a német katonák is ott voltak elszállásolva, ezért őket is kivitték a riadó alatt a határban 2:01 a férje Szolnokon volt légvédelmi katona, néha-néha hazajárt, de mikor bevonultak az oroszok, így közel egy évig távol voltak egymástól, később hazaköltözött 8:03 két orosz katona tört be hozzájuk, mikor az orosz katonák bevonultak, egy nőt el is vittek magukkal, ő egy gödörben bújt el 11:20 először vissza akartak menekülni a faluba a katonák elől, de végül a malomban húzódtak meg 19:24 a debreceni bombázás után a város egy csatatérre hasonlított 26:30 a háború után sikerült hamar munkát találni, és a családjukból senki nem halt meg a háborúban 28:23 a malomban bőséggel volt liszt, így tudtak élelmet szerezni és főzni 31:00 mesél arról, hogy elvették a házukat, szanálás miatt 34:52 1956-ra emlékezik vissza 37:36 a Kádár-korszakban jobban lehetett élni, mint a Rákosi-rendszerben, volt például gyes, a Rákosi-korszak kulákokat érő zaklatásáról és a téeszesítésről is mesél

Szomor Miklósné 1944-ben született Gyönkön, de családjával Budapesten élt egy bérházban. Édesapja megmaradt önálló kisiparosnak. Érzékelteti az 50-es évek légkörét: lakógyűlések, a személyi kultusz hatása az oktatásra. Szemtanúja az 56-os eseményeknek, érzékletesen mutatja be a szétlőtt várost. Középiskolában egyetemekről, kutatóintézetekből 56-os múltjuk miatt száműzött oktatók tanították, akik a lehetőségekhez mérten feszegették a rendszer kereteit. Érettségi után azonnal férjhez ment, három gyermeke született. Megelevenednek egy napról napra élő értelmiségi házaspár mindennapjai a Kádár-rendszerben: küzdelem a lakásért, a mindennapi megélhetésért. (00:00-05:38) a család bemutatása, születésének körülményei a német majd szovjet megszállás alatt; (05:38-09:40) egy kispolgári család mindennapjai a Rákosi-korszakban; (09:40-13:40) a személyi kultusz hatása az általános iskolában, kisdobos és úttörő mozgalom, a szovjet irodalom hatása, ellentmondás az iskola és az otthon hallottak között; (13:40-22:00) az 56-os forradalom az átlag budapesti polgár szemszögéből; (22:00-35:20) középiskola kommunista vezetéssel és büntetésből áthelyezett kiváló tanárokkal; (35:20-47:14) házasság, nehéz életkörülmények három gyermek mellett.

Az interjúalany beszél arról, hogy menekülniük kellett a Délvidékről a második világháború idején, és a magyarországi letelepedés nehézségeiről (0:38), arról, hogy ki akarták vinni Németországba, de meg akart szökni, és hadbíróság elé állították (5:22), arról, hogy angol hadifogságba került, és hogy hogyan alakult további sorsa a II. világháborúban (7:05), az ötvenes évekbeli katonaéletről és a katonaságról (14:37), ahonnan elindult mozigépész karrierje (15:43), majd beszél szódagyári munkájáról, és visszatér mozigépészi tevékenységére is, amelyet 1954-től 1958-ig végzett (18:25).