Interjú

Gyűjteményhez ad

Ceausescu-diktatúrából Magyarországra

2145 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: Az író interjúalany 1951-ben született Nagyváradon. Két középiskolába is járt. A korábbi premontrei líceumba és egy "vasas" iskolába. Szakmájában sosem dolgozott. (03:00) Beszél arról, hogy a II. világháború után milyen volt a magyarok megítélése Romániában. Mesterségesen szítottak egyfajta magyar-gyűlöletet, ez már a Monarchia idejében kezdődött. Ekkor megjelentek román bankok, amelyek ingyen adtak földet a magyaroknak, ha áttértek az ortodox hitre. Ezek az emberek a románokkal egy hitközösségbe kerültek és a többi magyar is kirekesztette őket. Így ezekből az "egykori" magyarokból lett a "legmagyargyűlölőbb" románság. (06:34) Az ugyanott élő románok és magyarok azonban jól kijöttek egymással, mivel ugyanazok voltak a problémáik, nyelvi akadályok nem voltak. Az interjúalanyt a hadseregben érték atrocitások, többször "lebozgorozták". (08:30) A Vasas iskolában teljesen román környezetben volt. Ő lett a KISZ-titkár, mivel a diáktársai őt nevezték meg (mint egyetlen magyart). Azonban politikával a lehető legkevesebbet foglalkozott, inkább programokat szervezett. (10:00) Mivel kimondta ártalmatlan véleményét a Ceausescu-rendszerről, börtönbe zárták, ekkor már családos volt. Elmondja letartóztatásának, kihallgatásainak történetét. Nagyváradról átszállították a szatmárnémeti börtönbe. Beszél a börtönben uralkodó körülményekről. Bírósági végzés még nem volt az ügyében, mégis ugyanúgy kezelték, mint a már elítélt rabokat. (20:02) A tárgyalás előtt visszaszállították Nagyváradra, ügyvédet kirendeltek mellé, aki nem volt tisztában az ügy részleteivel. Meglepetésre a szigorúsága miatt hírhedt ügyész nem kért börtönt, csak munkabüntetést. Útlevelét végérvényesen bevonták. Mivel gyermekei sem tanulhattak volna tetszőleges iskolában, ekkor határozta el, hogy megszökik Romániából. (24:28) Unokaöccsével elkezdte vizsgálni a határt. Bihardiószeg községnél találtak egy helyet, amely nehezen járható volt, így a határőrök sem vizsgálták annyira. Éjszaka 4 óra gyaloglás után ért át az egész család a határon. (28:12) Miután átértek egy járókelő feljelentette őket a határőröknél. Elfogásuk után a nyírbátori határőrlaktanyába vitték őket. A családot román kémeknek vélték, visszatoloncolással fenyegették őket. A kihallgatások folyamán próbálták az őrületbe kergetni őket. Másnap reggelre tisztázódott, hogy a keresett román securitate ügynök nem az interjúalany. Ezután minden kaptak 500 Forintot és ideiglenes személyigazolványt, amelyekkel elkezdhették új életüket Magyarországon. (40:00) Euforikus örömmel fogadta a rendszerváltoztatást, később pedig csalódott benne. Fájlalja, hogy elmaradt a felelősségre vonás és, hogy a magánosításnál a korábban is pozícióban lévő emberek jutottak hozzá a javakhoz. Leginkább mégis az rázta meg, hogy a Horn-kormány nem adta meg az állampolgárságot Wass Albertnek. (46:36)
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Szász András
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Nagyvárad, 1951
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 02
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról (1:06), arról, hogy édesapja harcolt a második világháborúban, és 1945-ben kivégezték (4:05), özvegyen maradt édesanyjáról (5:25), tanulmányairól (6:07), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (6:56), a háború utáni helyzetről, zabrálásról, volt csendőr nagybátyja letartóztatásáról, nagyapjának egy fához történő kikötözéséről (9:13), a kiskunfélegyházi Constantinumba való bekerüléséről (14:28), további tanulmányairól (16:14), a tanítóképző elvégzése utáni munkájáról, az osztályok összevonásáról, a pedagógusi szakmáról, a tanyasi diákok felemelkedési lehetőségeiről (23:30), a vallásgyakorlás nehézségeiről (29:39), a kulákok üldözéséről (31:42), a politika beleszólásáról az emberek életébe (34:14), arról, hogy meghurcolták a családot, mert részt szerettek volna venni a lakiteleki találkozón (35:56), és arról, hogy csalódott a rendszerváltoztatásban (37:37).
Interjúalany: Benedek Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 16

Hossz: 00:47:00
00:00 - család, szülők, gyermekkor; 01:46 - milyen volt az élet a II. világháború után; 03:19 - emlékei a II. világháborúról, a légitámadásokról, milyenek voltak az általános iskolás évei; 08:45 - milyen volt a háború utáni időszak, nagybátyja hadifogsága, a Rákosi-korszak; 12:51 - miket mesélt a nagybátyja a hadifogságról; 13:47 - emlékei a TSZ-ről, 15:28 - milyen volt a Nagy Imre-időszak; 18:11 - egyéb származása miatt milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a továbbtanulás területén, milyen volt; 20.26 - emlékei 1956 október 23-áról; 30:36 - milyen volt az 1956 utáni időszak, milyen emlékei vannak Kádár-korszakról, középiskolás évei; 37:45 - miért költözött vidékre a rendszerváltoztatás idejében, milyen hatásai voltak a rendszerváltoztatásnak; 40:40 - Rendszerváltoztatás hatási 44:36 - milyen körülmények között élt a '80-as években, hogyan jutott el külföldre;
Interjúalany: Tiborcz Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 07

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), a kollektív gazdaságban végzett tevékenységről (1:25), a román nyelv tanulásáról (6:38), második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:42), a korabeli szórakozási lehetőségekről, bálokról (12:27), a román-magyar viszonyról és a helyi vallási életről (15:15).
Interjúalany: Katona Veronka
Felvétel időpontja: 2010. november 03