Interjú
Gyűjteményhez ad
Magyar Televízió Testközelből
2886 megtekintés
Hossz: 00:42:00
Leírás:
0:00 családi háttér, gyermekkor, iskolák, felidézi az első konferansziéi munkáját, amely után ajánlották a televíziónak
2:25 ebben az időben tanított gyógypedagógiát fogyatékkal élőknek, mesél arról, hogy hogyan került a Magyar Televízióba
5:54 felvették bemondó-tanulónak, a rádióban kellett jelentkeznie beszédtechnika-órára, oda egy évig jártak
8:26 ezután kameragyakorlatra jártak a szabadság-hegyi stúdióba
10:13 1963. január 23.-án került először élő adásba, ő hétköznap és vasárnap délelőttönként volt bemondó, miközben Budafokon tanított
12:40 elküldik, mert nem volt protekciója, és mást vettek fel helyette, később külsősként a zenei osztályra visszavették, majd a Híradóhoz került
15:40 felidézi a híradós éveket
21:34 a tiszai árvízről szóló munkáját Nívó-díjjal jutalmazták, külsős munkatársként ő volt az első, nemsokára pedig megkapta a státuszt is, akkor búcsúzott el a budafoki iskolától, ahol tanított
24:30 forgattak Bagdadban is, felidézi a bagdadi élményeiket
36:20 hazajőve Váncsa István lehúzta a dokumentumfilmjüket
38:32 Mexikóban is forgattak, mesél a mexikói forgatás körüli kalandokról
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
László Zsuzsa
Interjúalany lakhelye:
nincs megadva
Interjúalany született:
Budapest,
1938
Interjúalany foglalkozása:
Riporter, tanárnő
Felvétel időpontja:
2011. május 31
Felvétel helyszíne:
Budapest
Interjút készítette:
Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest
Kapcsolódó interjúk
Interjú Dr. Tóta Áronnal
Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről, és arról, hogyan kapott a család vitézi címet (0:08). Szól a második világháborúval kapcsolatos családi emlékekről, például arról, miként kérte édesapja, hogy szüntessék meg felmentését a katonai szolgálat alól (07:03). Külön szól édesapja orosz és nagyapja amerikai hadifogságáról (09:07). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, a tüntetésekről és az orosz nyelvtanulásról (12:36). Szól a szórakozási lehetőségekről diákévei alatt, különösen aról, hogyan szervezte a jogászbálokat, amiken az Illés zenekar játszott (15:25). Arról is beszél, milyen nehéz volt bekerülni a felsőoktatásba, hogyan helyezkedett el szakmunkásként egy sikertelen felvételi után, majd hogyan került a jogi karra (20:45). Beszél rövid katonai szolgálatáról és laktanyafogságáról (27:50). Beszél a Kádár-korszak hétköznapjairól, különösen a nyugati utazásokról (30:22). Végül elmeséli, hogy kötött barátságot egy orosz ezredessel, és hogyan érték el, hogy a helyi orosz katonák leaszfaltozzák az utcájukat. Orosz ismerősével 1989-ben Volvográdba is ellátogattak, ahol az interjúalanyt meglepte, hogy mennyire nem változott a Szovjet Birodalom édesapja hadifogságának ideje és az utolsó évek között (31:37).
Interjúalany: Dr. Tóta Áron
Felvétel időpontja: 2011. április 19
Háború a falumban
Hossz: 00:32:19
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan élték meg falujukban a II. világháborút és a szovjet megszállást.
0:5--születése, családja, iskolái, állásai;
3:48--hogyan sikerült megúszniuk a besorozást, emlékei az oroszok bevonulásáról;
13:20--hogyan kellett vasút-állomást őrizniük és hidat építeniük, illetve egyéb szolgálatokat végezniük az orosz katonák számára;
25:7--a falu lakóinak elszállítása málenkij robotra, milyen károkat okozott a szovjet bevonulás a falu számára
Interjúalany: Szabó László
Felvétel időpontja: 2011. február 03
Készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc
"Mondd tovább fiadnak"
Hossz: 00:48:00
0:22--férje hadifogsága, részvétele Sztálingrád újraépítésében, milyen munkákat végzett itt, hogyan lopják be magukat a tábor vezetőinek a szívébe
0:10--mi volt a legmegrázóbb élmény férje számára a hadifogolytáborban
12:55--mit csinált az interjúalany az 1940-es években, hogyan lesz tanító és milyen körülmények között tanít
18:58--hogyan úszták meg a szovjetek bevonulását, hogyan viselkedtek az orosz katonák
Interjúalany: Dr. Béla Pálné, Villányi Éva
Felvétel időpontja: 2010. november 25
