Interjú
Gyűjteményhez ad
Az ötvenhatosok későbbi sorsa: börtön és zaklatások (Juhász Attila 2)
3296 megtekintés
Hossz: 00:49:00
Leírás:
Az interjúalany beszél arról, hogy 10 év börtönre, valamint 5 év közügyekről való eltiltásra ítélték (0:08). Mesél a Gyűjtőben és a Váci Fegyház és Börtönben átélt történetekről (2:10), az ellátásról (14:27), a higiéniás viszonyokról és a börtöntársakról, akik között görög emigránsok is voltak (15:07). Beszámol a börtönben végzett munkáról (21:30), arról, hogy nagyon sokat olvasott a börtönben (26:55). Beszél a szabadulása utáni életéről, a REF-esek megfigyeléséről (31:03), néhány ’56-os forradalmár gondolkodásának megváltozásáról (34:56), a büntetett előélete miatt a lányát ért hátrányokról (39:17), arról, hogy az egyik munkahelyéről azért rúgták ki, mert azzal gyanúsították, hogy fel akarja robbantani az épületet (42:50). Végül megemlíti azt is, hogy a Történeti Hivatalban (ma: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) lehetősége volt betekinteni a rá vonatkozó iratokba (47:46).
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Juhász Attila
Interjúalany lakhelye:
Salgótarján
Interjúalany született:
Salgótarján,
1938
Interjúalany foglalkozása:
szakmunkás
Felvétel időpontja:
2010. november 29
Felvétel helyszíne:
Salgótarján
Interjút készítette:
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Kapcsolódó interjúk
Felelősséggel a forradalomban
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról, tanulmányairól (0:20), nagyapja 1945-ös letartóztatásáról és a család kitelepítéséről (1:00), egyetemi életének kezdeteiről (2:51), az 1956-os forradalom előzményeiről (4:05), az október 22-i pécsi diákparlamenti gyűlésről (5:23), a forradalom első napjainak eseményeiről (8:02), a rendszerváltoztatás után tévesen kialakult vélekedésről, miszerint Pécsen nem volt áldozata az eseményeknek (10:35). Beszámol az orvostanhallgatókból alakult nemzetőr zászlóalj megalakulásáról, az abban vállalt vezető szerepéről, a zászlóalj feladatairól (11:28), a budapesti felkelők élelmiszerrel való ellátásának segítéséről (17:47), a kommunista rendszer kiszolgálóival szembeni megtorlásokkal kapcsolatos véleményéről (19:16), a szovjet csapatok közeledéséről a nagyobb magyar városok felé, mellyel kapcsolatban feleleveníti az ellenállással kapcsolatos vívódásait, azoknak a napoknak az eseményeit (21:17). Mesél a szovjet csapatok bevonulása utáni történésekről, a kollégium bekerítéséről (35:32), a pécsi áldozatokról (40:29), valamint arról, hogyan sikerült kibújnia a megtorlás elől (42:17).
Interjúalany: Dr. Rozsos István
Felvétel időpontja: 2010. november 04
Édesapámra emlékezem
Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).
Interjúalany: Seprényi Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 01
Háromszor megúszni az oroszok jármát
Hossz: 00:31:54
Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is.
0:19--születés, gyermekkor, szülei;
2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként;
6:56--emlékei a Levente Mozgalomról;
9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok;
26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált;
29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Czeller Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 30
