Az interjúalany beszél a két világháború közötti életviszonyokról, a cselédség sorsáról (0:15), házasságáról (7:04). Bátyja dezertálásáról (12:44), az oroszok bejöveteléről (16:55) is részletesen beszél. A korszak vallási életét (21:20) és a zsidóság sorsát (26:35) is megemlíti. Beszél a mezőgazdasági munkáról és az azt kiegészítő kereskedésről (33:3).

0:00 családi háttér, szülei gazdálkodók voltak, kisebb földbirtokkal 1:45 a háborús rekvirálás elvitte a mozdítható vagyont, később pedig a beadások tették nehézzé az életüket, állandó ellenőrzés alatt tartották őket a fináncok, padlást is söpörtek 7:02 az ötvenes évek végén jött a téeszesítés, a családot sokszor zaklatták, végül kényszerítik az édesapját a belépésre 13:54 úttörő is volt 15:53 a tanulási lehetőségeket hasonlítja össze a Kádár-rendszer és a rendszerváltozás utáni korszak között 20:50 középiskolai és főiskolai években a házibulik jelentették a szórakozást, a környező szocialista országokban lehetett üdülni 24:48 a Kádár-rendszer nem tette lehetővé azt, hogy nagyon kiemelkedjen az ember az átlagos életszínvonalból, a lehetőségek ma bővebbek, de régen stabilabb volt a megélhetés 27:30 a környezetében is voltak megfigyelések, őt is megfigyelték a munkahelyén 29:34 az egyház szerepe átalakult, ő katolikus neveltetést kapott, kaphatott még hittanórát, a rendszerváltoztatás zen a téren elhozta a lelki szabadságot 32:50 a rendszerváltozás hibája az, hogy nem hűtötte le a várakozásokat, változás csak akkor lesz, ha az emberek a magukénak fogják érezni Magyarországot, és tesznek érte

0:00 Budapesten született, fiatalabb éveiben versenyszerűen sportolt, és modellezett, édesapja fodrászmester volt, édesanyja pedig házmester 2:44 a ferencvárosi pályaudvar bombázásánál érték az első bombák, mesél az oroszok bejöveteléről, a fiatal nőket elvitték 6:12 a háború után az oroszok kényszer-lakásfoglalásokat csináltak, a nagyobb lakásokba beköltöznek az orosz katonák 8:36 a háború alatt, és háború után a felhalmozott élelmet fogyasztották, pl. lencsét, babot, krumplit, később pedig cserével keresték meg az élelmet, a háború után pedig nyulakat tenyésztettek, és azokat ették, a jegyrendszer miatt az élelmezés akadozott 10:24 a zsidóüldözések során édesapjának sok vendégét elvitték, de mindenki vissza tudott jönni 12:24 édesapja fodrászüzletében megfordultak mind a németek, mind az oroszok 17:20 visszaemlékezik a háború utáni évekre, különösen az éhínségre és az államosításokra, a családjában történt B-listázásra, a békekölcsönre 24:45 a munkásoknak túlzott normákat írtak elő, így zsigerelték ki az embereket, nem lehetett pl. kapni zsírt, az életkörülmények, és a politikai berendezkedés váltotta ki 1956-ot 28:35 1956 októberében katona volt, de az alakulat feloszlott, Gyálra ment, ahol a rendfenntartás végett megalakították a nemzetőrséget, pár nappal később tér haza, látta az Üllői úton lévő holttesteket 31:00 Maléter Pált nem szereti, mert katonaként lövetett a tömegbe 32:30 1956. okt. 6.-án sebesült meg, de addigra az erős aknatűz, és a légi bombázás megtörte az ellenállást, mesél a Corvin közi eseményekről 36:33 a forradalom valóságos mészárlás volt a túlerő miatt, az ellenállást mutató helyeket szétlőtték, később a hatvanas években az épületek árkádosítása is azért történt, hogy ne legyen ott ellenállás 38:15 őt is elkapják, a karácsonyt és az újévet is börtönben töltötte, 1963-ban szabadult amnesztiával