Interjú
Gyűjteményhez ad
Ceausescu-diktatúrából Magyarországra
2145 megtekintés
Hossz: 00:46:00
Leírás:
Az író interjúalany 1951-ben született Nagyváradon. Két középiskolába is járt. A korábbi premontrei líceumba és egy "vasas" iskolába. Szakmájában sosem dolgozott. (03:00) Beszél arról, hogy a II. világháború után milyen volt a magyarok megítélése Romániában. Mesterségesen szítottak egyfajta magyar-gyűlöletet, ez már a Monarchia idejében kezdődött. Ekkor megjelentek román bankok, amelyek ingyen adtak földet a magyaroknak, ha áttértek az ortodox hitre. Ezek az emberek a románokkal egy hitközösségbe kerültek és a többi magyar is kirekesztette őket. Így ezekből az "egykori" magyarokból lett a "legmagyargyűlölőbb" románság. (06:34) Az ugyanott élő románok és magyarok azonban jól kijöttek egymással, mivel ugyanazok voltak a problémáik, nyelvi akadályok nem voltak. Az interjúalanyt a hadseregben érték atrocitások, többször "lebozgorozták". (08:30) A Vasas iskolában teljesen román környezetben volt. Ő lett a KISZ-titkár, mivel a diáktársai őt nevezték meg (mint egyetlen magyart). Azonban politikával a lehető legkevesebbet foglalkozott, inkább programokat szervezett. (10:00) Mivel kimondta ártalmatlan véleményét a Ceausescu-rendszerről, börtönbe zárták, ekkor már családos volt. Elmondja letartóztatásának, kihallgatásainak történetét. Nagyváradról átszállították a szatmárnémeti börtönbe. Beszél a börtönben uralkodó körülményekről. Bírósági végzés még nem volt az ügyében, mégis ugyanúgy kezelték, mint a már elítélt rabokat. (20:02) A tárgyalás előtt visszaszállították Nagyváradra, ügyvédet kirendeltek mellé, aki nem volt tisztában az ügy részleteivel. Meglepetésre a szigorúsága miatt hírhedt ügyész nem kért börtönt, csak munkabüntetést. Útlevelét végérvényesen bevonták. Mivel gyermekei sem tanulhattak volna tetszőleges iskolában, ekkor határozta el, hogy megszökik Romániából. (24:28) Unokaöccsével elkezdte vizsgálni a határt. Bihardiószeg községnél találtak egy helyet, amely nehezen járható volt, így a határőrök sem vizsgálták annyira. Éjszaka 4 óra gyaloglás után ért át az egész család a határon. (28:12) Miután átértek egy járókelő feljelentette őket a határőröknél. Elfogásuk után a nyírbátori határőrlaktanyába vitték őket. A családot román kémeknek vélték, visszatoloncolással fenyegették őket. A kihallgatások folyamán próbálták az őrületbe kergetni őket. Másnap reggelre tisztázódott, hogy a keresett román securitate ügynök nem az interjúalany. Ezután minden kaptak 500 Forintot és ideiglenes személyigazolványt, amelyekkel elkezdhették új életüket Magyarországon. (40:00) Euforikus örömmel fogadta a rendszerváltoztatást, később pedig csalódott benne. Fájlalja, hogy elmaradt a felelősségre vonás és, hogy a magánosításnál a korábban is pozícióban lévő emberek jutottak hozzá a javakhoz. Leginkább mégis az rázta meg, hogy a Horn-kormány nem adta meg az állampolgárságot Wass Albertnek. (46:36)
Említett időszakok, témák
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve:
Szász András
Interjúalany lakhelye:
Kiskunfélegyháza
Interjúalany született:
Nagyvárad,
1951
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. március 02
Felvétel helyszíne:
Kiskunfélegyháza
Kapcsolódó interjúk
A rendszerváltás hatásai
Hossz: 00:38:00
Tárgy:
rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél a rendszerváltoztatásról, a taxisblokádról (0:06), arról, hogy mit tanultak az 1956-os forradalomról a Kádár-rendszerben (2:49), arról, hogy az egyházak visszakapták tulajdonaikat, és sokkal nagyobb szabadságot élveztek a rendszerváltoztatás után (4:32), a társadalmi egyenlőtlenségek azonban kiéleződtek (8:00). Mesél nagyapja első világháborúval, őszirózsás forradalommal kapcsolatos emlékeiről (11:00), annak kommunista múltjáról, második világháborús élményeiről (14:55), a Gulagról (18:06), a Rákosi-korszakbeli kötelező beszolgáltatásokról (20:04), az egészségügy rendszerváltoztatás előtti és utáni helyzetéről (21:47), nagymamája politikai tevékenységéről (23:10), majd ismét rátér a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak kérdéseire (25:45), kifejti a romákkal kapcsolatos álláspontját (27:27), végül beszél a kínai ruhák megjelenéséről, a Kádár-kori olcsó utazásról és nagyobb közbiztonságról (31:15).
Interjúalany: Olasz Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. április 09
Az emberszeretetünket ne veszítsük el!
Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél szüleiről, nagyszüleiről és Salgótarján kisiparáról (0:40), valamint a háború alatt működő vendéglőjükről (6:20). Rátér a világháború eseményeire és arra, hogyan költöztek le vidékre, majd hogyan próbálták meg elrejteni állataikat a katonák elől (8:55). Beszél arról, hogyan házasodott cseléd nagymamája és milyen értékeket adott át a családja (12:12). Külön szól a román katonák felbukkanásáról (13:55). Szól az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a megélhetési nehézségekről, és arról, hogyan találták fel magukat mégis. Elbeszéli azt is, hogyan zaklatták és verték meg édesapját a hatóságok (15:22). Szól a szakszervezetek jelentőségéről és 1956-os eredetükről (24:40). Házasságáról, oktatásáról és munkába állásáról is beszél (31:44). Rátér a salgótarjáni ipar jelentőségére és hanyatlására (35:00). Beszél a csernobili atomkatasztrófáról, a környékre gyakorolt hatásáról (43:58). Végül visszatér a szakszervezet jelentőségének bemutatására (42:44).
Interjúalany: Plantek Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 18
Felejtsd el a hűtlenségem
Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél családjáról, görögkatolikus és református szüleiről (0:16), majd római katolikus neveltetéséről és oktatásáról, és arról, hogy hittantanára miként keltette fel érdeklődését a papi hivatás iránt (2:05). Szól felszenteléséről, munkáiról (4:40), majd arról, hogy miként utasította vissza, hogy elmenjen a békepapság alakuló gyűlésére (9:00). Szól arról, hogyan került az ÁVO látóterébe azzal, hogy egy mozgalmi dalt átköltött vallásos szöveggé, és rendőrfőnökké lett osztálytársa hogyan mentette ki (11:00). Elmeséli, hogyan próbálták meg beszervezni békepapnak, hogyan állt ellen, és milyen retorziók érték (15:08). Azt is elmeséli, hogy 1945-ben ápoló volt a német sebesültekkel teli Szent János kórházban, és itt végig is élte Budapest ostromát. Egy orosz katona kézigránátot szorongatva jött be, de megenyhült egy gyermek sírásától (20:30). Szól Mindszenty Józseffel való kapcsolatáról, amerikai viszontlátásáról, és a rendszerrel való konfliktusáról (24:30). Szól arról, miként élte meg az 1956-os forradalmat és miért nem érintette a megtorlás (27:20). Mesél az előzményekről, az 50-es évek terrorjáról, és arról, hogy egy kommunista híve mindig "népnevelő, demokratikus papként" jellemezte a jelentéseiben, így nem bántották (30:50). Végül arról szól, hogy miért ment ki Amerikába 1964-ben, ott milyen sokat kellett dolgoznia a piarista rendházban, illetve arról, hogy keserves volt Magyarországon kívül élni (41:00).
Interjúalany: Miskolczy Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. március 03
