Interjú

Gyűjteményhez ad

Ceausescu-diktatúrából Magyarországra

2145 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: Az író interjúalany 1951-ben született Nagyváradon. Két középiskolába is járt. A korábbi premontrei líceumba és egy "vasas" iskolába. Szakmájában sosem dolgozott. (03:00) Beszél arról, hogy a II. világháború után milyen volt a magyarok megítélése Romániában. Mesterségesen szítottak egyfajta magyar-gyűlöletet, ez már a Monarchia idejében kezdődött. Ekkor megjelentek román bankok, amelyek ingyen adtak földet a magyaroknak, ha áttértek az ortodox hitre. Ezek az emberek a románokkal egy hitközösségbe kerültek és a többi magyar is kirekesztette őket. Így ezekből az "egykori" magyarokból lett a "legmagyargyűlölőbb" románság. (06:34) Az ugyanott élő románok és magyarok azonban jól kijöttek egymással, mivel ugyanazok voltak a problémáik, nyelvi akadályok nem voltak. Az interjúalanyt a hadseregben érték atrocitások, többször "lebozgorozták". (08:30) A Vasas iskolában teljesen román környezetben volt. Ő lett a KISZ-titkár, mivel a diáktársai őt nevezték meg (mint egyetlen magyart). Azonban politikával a lehető legkevesebbet foglalkozott, inkább programokat szervezett. (10:00) Mivel kimondta ártalmatlan véleményét a Ceausescu-rendszerről, börtönbe zárták, ekkor már családos volt. Elmondja letartóztatásának, kihallgatásainak történetét. Nagyváradról átszállították a szatmárnémeti börtönbe. Beszél a börtönben uralkodó körülményekről. Bírósági végzés még nem volt az ügyében, mégis ugyanúgy kezelték, mint a már elítélt rabokat. (20:02) A tárgyalás előtt visszaszállították Nagyváradra, ügyvédet kirendeltek mellé, aki nem volt tisztában az ügy részleteivel. Meglepetésre a szigorúsága miatt hírhedt ügyész nem kért börtönt, csak munkabüntetést. Útlevelét végérvényesen bevonták. Mivel gyermekei sem tanulhattak volna tetszőleges iskolában, ekkor határozta el, hogy megszökik Romániából. (24:28) Unokaöccsével elkezdte vizsgálni a határt. Bihardiószeg községnél találtak egy helyet, amely nehezen járható volt, így a határőrök sem vizsgálták annyira. Éjszaka 4 óra gyaloglás után ért át az egész család a határon. (28:12) Miután átértek egy járókelő feljelentette őket a határőröknél. Elfogásuk után a nyírbátori határőrlaktanyába vitték őket. A családot román kémeknek vélték, visszatoloncolással fenyegették őket. A kihallgatások folyamán próbálták az őrületbe kergetni őket. Másnap reggelre tisztázódott, hogy a keresett román securitate ügynök nem az interjúalany. Ezután minden kaptak 500 Forintot és ideiglenes személyigazolványt, amelyekkel elkezdhették új életüket Magyarországon. (40:00) Euforikus örömmel fogadta a rendszerváltoztatást, később pedig csalódott benne. Fájlalja, hogy elmaradt a felelősségre vonás és, hogy a magánosításnál a korábban is pozícióban lévő emberek jutottak hozzá a javakhoz. Leginkább mégis az rázta meg, hogy a Horn-kormány nem adta meg az állampolgárságot Wass Albertnek. (46:36)
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Szász András
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Nagyvárad, 1951
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 02
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a második világháborúról (0:29), a háború utáni koalíciós időszakról (2:48), a Rákosi-korszak légköréről, úttörő élményeiről (3:20), vallásos neveltetéséről (5:50), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (6:47), a november 4-i, és az ezt követő eseményekről (11:34), letartóztatásáról, majd javítóintézetbeli emlékeiről (14:48), másfél éves börtönbüntetéséről, amelyet uszító röpiratok miatt kapott (31:15). Mesél a rendszerváltoztatásról, SZDSZ-es karrierjéről, országgyűlési képviselőségéről (33:05), végül a 2006-os eseményekről (37:32).
Interjúalany: VASS ISTVÁN
Felvétel időpontja: 2011. február 09

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszélt gyermekkori élményeiről, Sopronról a megszállás ideje alatt (3:30), beszélt az 1956-ról és bécsi élményeiről (6:48), az iparosságról és a maszek műhelyről, majd a rendszerváltoztatásról és a polgármesterségről, melyet 2 évig viselt (14:48).
Interjúalany: Hirschler Rezső
Felvétel időpontja: 2010. november 04