Interjú

Gyűjteményhez ad

Kirekesztés nélkül nőttem fel

2010 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy milyen oktatásban részesült, hogyan tanult tovább és hogyan sikerült elhelyezkednie. Mesél a katonaéveiről, és a rendszerváltoztatás időszakáról is. 0:10--gyermekkor, szülei, hogyan találkozik a családjában két különböző identitás, milyen oktatásban részesült; 5:53--hogyan költöztek vidékre az 1970-es években, milyen hatással volt ez rá; 9:0--milyen szórakozási, sportolási lehetőségek voltak fiatalkorában vidéken; 13:45--továbbtanulása az autóforgalmi szakközépiskolában; 18:33--emlékei a kisdobos és az úttörőmozgalomról, miért nem lépett be a KISZ-be; 21:35--hogyan viszonyult a társadalom ahhoz, hogy tovább tanult; 23:28--mi történt a szakközépiskolás évek után, hogyan tudott a saját lábára állni és elhelyezkedni Budapesten; 28:15--katonaévei; 33:21--hogyan hatott a karrierjére az, hogy nem lépett be a pártba, és miért nem lett párttag, milyen problémája volt az akkori rendszerrel; 37:9--emlékei a rendszerváltoztatásról
Említett időszakok, témák
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Jakab József
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Jászberény, 1962
Interjúalany foglalkozása: postai alkalmazott, középvezető
Felvétel időpontja: 2011. április 12
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:54:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:13), szüleiről és a mezőgazdasági munkákról (1:21), a 20-as, 30-as évek szegénységéről (3:00), katonai szolgálatáról a II. világháború alatt (4:10), arról, hogy milyen klimatikus viszonyok között kellett elviselni a katonaságot (21:00), majd mesél hadifogságba eséséről és hosszan részletezi a fogsággal kapcsolatos élményeit (23:28), beszámol hazatéréséről (45:31), végül pedig arról, hogy 3 évig semmiféle levelet nem kaphattak(52:49).
Interjúalany: Vincze Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 17

Hossz: 00:51:00
00:00 -01:50 Család 00:51-03:14 Gyerekkor 03:15 - 06:31 Második világháború 06:32- 14:25 Általános iskola 14:26- 15:36 Munkalehetőség 15:37 -23:26 Katonaság 23:27 -29:33 Budapesti élet 29:34- 32:51 Tanulás munka mellett 32:5246:04 Életkörülmények, kultúra 46:0549:55 Kádár-korszak 49:5650:58 Rendszerváltoztatás 50:58 - 51:42 Nyugdíjas évek
Interjúalany: Göncz Elemér
Felvétel időpontja: 2011. június 24

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany 1947-ben született Budapesten, Angyalföldön. Hatan éltek egy kis lakásban. Apja szerszámboltot vezetett, anyja házatartásbeli volt. Gyermekkora boldog volt. (01:30) Beszél iskolai élményeiről. Váltakozva délelőtt vagy délután járt fiúiskolába, szombatonként is. Kortársaival sokat játszott az utcán, grundokon, a Dunaparton. (04:02) Vallásos neveltetést kapott, ministrált, sokat beszélgetett papokkal. (07:08) Részben a rendszer keménysége miatt sosem politizált. Korán meg kellett tanulnia, hogy nem mondhatja ki a véleményét és nem vállalhatja nyíltan vallásosságát. (10:02) Beszél azállamosításról, hogyan zajlott le először a nagy gyárak, majd a legkisebb üzemek elkobzása. A családtól is elvették a boltot. 1955-ben visszakaphatták volna, de mivel az állam "fejlesztett", így több mint 38.000 Forintot kellett volna fizetniük. A családfő havi bére ekkor 220 Forint volt, így "önként" lemondtak a boltról. (12:06) 9 éves volt az 1956-os forradalom kitörésekor. Édesapja félt a megtorlásoktól, így nem vett részt az eseményekben. Gyerekként sok lőszert szedett össze. A Vörös Hadsereg bevonulása után az orosz kiskatonák többsége jó indulatú volt a gyerekekkel. Almát adtak nekik, közben a Suezi-csatornát keresték. (15:58) A család nyugatra akart szökni, de valaki besúgta őket. A határ előtt elkapták a családot, néhány napra bezárták őket, de később sem beszélhettek erről. (16:56) Az interjúalany vendéglátósnak tanult, ebben a szakmában külföldön is sokat dolgozott (Bécs, Stuttgart, Berlin). Szabadidejében utazni csak a szocialista országokba tudott. (18:32) Vendéglátósként keveset szórakozott, inkább szórakoztatott. Több klub volt, amelyekben a fiatalok jól érezhették magukat. (20:24) A rendszerváltoztatás ideje alatt részt vett egy nagyobb tüntetésen. A tömeg felszabadultan, vidáman vonult a tévészékház felé, ez felejthetetlen élmény számára. (21:44) Nem tudja, hogy valóban megtörtént-e a rendszerváltoztatás, az általa várt változások nem mentek mind végbe. De örül annak, hogy az állások kiosztásánál már nem a Párttté az utolsó szó és szabadon belekezdhetett több vállalkozásba is. (23:18)
Interjúalany: Trkala József
Felvétel időpontja: 2011. február 05