Az interjúalany beszél a családjáról, származásáról, nagyapja I. világháborús sebesüléséről (0:00), tanulmányairól, a polgáriról és a tanítóképzőről (03:15), a Horthy-kor életkörülményeiről, a korabeli mesterségekről; majd Trianon hatásairól (08:37), a második világháború pápai eseményeiről, a hadikonjuktúráról és a pápai ejtőernyősökről, illetve személyes katonaélményeiről (09:25); a levente mozgalomról és az ejtőernyősök kiképzéséről (20:45). Pápa 1945 utáni viszonyaival folytatja, a református kollégium államosításáról (27:15), megemlékezik a pápai holocaustról (30:08), Pápa bombázásairól (32:45), Pápa szovjet megszállásáról (34:50), a Rákosi-korszak mindennapjairól, az ipar kiépüléséről (39:24), az 1956-os pápai eseményekről (41:28) és a disszidálásokról (43:23). Röviden jellemzi a pápai állapotokat a Kádár-kor idején (44:00), végül összefoglalja a pápai Jókai Kör történetét. 00:00 családjáról, származásáról 03:15 tanulmányairól, a polgáriról, a tanítóképzőről 05:45 a Hothy-korszak életszinvonaláról, foglakozásokról 08:37 Trianon hatásairól 09.25 a II. világháború hatásairól, a pápai ejtőernyősökről 15:00 személyes katonaélményeiről az ejtőernyősök között. 20:45 a levente mozgalomról, a kiképzésről 23:04 a katonaélményekről 27:15 Pápa 45 után 30:08 a pápai holocaustról 32:45 Pápa bombázásáról 34:50 Pápa orosz elfoglalásáról 39:24 Rákosi korszakról 41:28 az 1956-os pápai eseményekről 43:23 disszidálásról 44:00 pápa a Kádár-kprban 44:54 Jókai körről

0:00 családi háttér, gyermekkor, családja székely származású, a szülei Erdélyből menekültek el, ő már a csonka országban született, szülei református lelkészek voltak 6:30 ő már Ózdon született a háború után, mesél a gyermekkoráról, Sztálin haláláról, és arról, hogy az édesapjának választania kellett a lelkészi és a tanári pályája között 9:35 Ózdon a munkások kiálltak a forradalom mellett, de voltak lincselések is 14:18 édesapját az iskolában megválasztották a munkástanács elnökének 16:15 a megtorlások alatt édesapját nem börtönözték be, de áthelyezték a város másik végére 19:00 unokanővérét Romániában letartóztatták, mert megemlékezett a magyar forradalomról 20:05 a felvételinél voltak gondjai a testvéreinek, és neki is 23:44 Kazincbarcikán tanult tovább, ami egy frissen épült szocialista város volt 26:15 a fiúkat elvitték katonának egy évre az egyetem elkezdése előtt, ahol át akarták nevelni, és megtörni őket 28:57 az egyetem ezek után felszabadulás volt, akkor ismerkedett meg a feleségével, mesél a gyermekeiről 31:24 az egyetem elvégzése után Veszprémbe kerültek egy kutatóintézetbe 36:41 a politikának nem volt közvetlen befolyása a munkájára 39:00 édesapja a második világháborút megszenvedte Erdélyben 42:49 a rendszerváltoztatás nagyon foglalkoztatta, gyűjtötte a szamizdat irodalmat, eleinte nem különült el a szemében a liberális és a nemzeti vonal

Az interjúalany beszél arról, hogyan költözött családja Debrecenből Beregszászra a bombázások elől (0:30). Szól arról, hogyan tűnt el édesapja, hogyan derült ki, hogy a Szovjetunióba vitték, ahonnan már nem tért vissza többé. Arról is beszél, hogy a szovjetek célja Kárpátalja etnikai homogenizációja volt (1:48). Beszél az ukrajnai gyűjtőtáborról (04:02), majd rátér arra, hogy édesanyja, a vidéken rekedt városi lány hogyan találta fel magát, miután a férje eltűnt (6:11). Részletesen leírja, hogy miként lehetett kommunikálni a szovjet-magyar határ túloldalán élő rokonokkal (06:55). Szól arról, mit meséltek az orosz hadifogságból hazajöttek, mikortól kezdve lehetett a témáról nyilvánosan beszélni, és milyen nehézségekbe ütközött a kárpótlás (9:28). Beszél nehéz életkörülményeikről a háború után, valamint a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról, és a megélhetés lehetőségeiről (17:22). Szól oktatásáról, a propaganda-gépezet beindulásáról, és az ezzel szemben álló hagyományos nevelésről, a művelődésről, például arról, hogyan olvasott fel édesanyja Jókai regényeket a fonóban (26:16). Visszatér a oktatásra (29:18), külön kiemelve a hittan kérdését a vallásos faluban (30:48).