Interjú
Gyűjteményhez ad
Élet Csehszlovákiában
2475 megtekintés
Hossz: 01:00:00
Leírás:
A 91 éves Palásthy úr Kassán született. Beszél arról, hogyan fogadták Csehszlovákiában élő magyarként a bécsi döntést (0:00), majd rátér az ottani oktatás leírására (4:35), különös tekintettel a nyelvtanulásra (9::02) és a szórakozásra, művelődésre (12:30). Beszél második világháborús katonai szolgálatáról és ausztriai brit hadifogságáról (17:45). Ottani esküvőjéről (23:40) is szól, valamint a hazatérés nehézségeiről (26:20). Szól a Benes-dekrétumokról és a többnemzetiségű Csehszlovákia felépítéséről (28:15). Rátér a szlovák nacionalizmusra és a csehszlovák-magyar lakosságcserére (32:35). Magyarországon a szegedi tanítóképzőben helyezkedett el, ahol meglepte az ottani osztálytagozódás a felvidéki egyenlőség után (36:12). Beszél a szovjet rendszer kilépüléséről, a szaktudás hiányáról, és bátyja koncepciós peréről (39:03). Szól arról, miként figyelték őt is, mikor tanárcsere programon vett részt Szabadkán (44:24). Szemét operáltatni Svájcba szeretett volna utazni, ezért előtte és utána el kellett mennie az ÁVH-ra (47:38). Beszél arról, hogyan kérték fel később az ávósok, hogy legyen a csapatuk edzője (49:20).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Palásthy Pál
Interjúalany lakhelye:
Szeged
Interjúalany született:
Kassa,
1920
Interjúalany foglalkozása:
testnevelés tanár
Felvétel időpontja:
2011. február 12
Felvétel helyszíne:
Szeged
Interjút készítette:
Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Szeged
Kapcsolódó interjúk
Gyönyörű 40 év
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúról (1:40, 17:56), zöldávós bátyjának meghurcolásáról és hadbírósági peréről (8:54). Később az 1956-os forradalom helyi hatásairól (25:40), illetve az oktatói éveiről beszél (30:09).
Interjúalany: Bálint Andrásné
Felvétel időpontja: 2010. december 18
Jancsó Kálmánné életútja
Hossz: 00:34:00
Az interjúalany szól családjáról, származásáról, és arról, hogyan költöztek Pécsre (0:05). Rátér arra, milyen volt a pécsi evangélikus gyülekezet, és arra, hogy náluk tartották a bibliaórákat, ami miatt az állambiztonság is felfigyelt rájuk (5:32). Elmeséli, hogyan váltak lehetetlenné körülményeik, és hogyan költöztek 1951 után évekig keresztül-kasul az országban (8:20). Szól arról, hogyan döbbent bele abba, hogy a rendszer számára nem kívánatosak (12:16). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, és arról, hogyan szállították az élelmiszert Budapestre (13:26). Szól a megtorlásokról, édesapja és férje börtönbüntetéséről és karrierjük derékba töréséről (15:06). Rátér középfokú oktatására, házasságára, valamint arra, hogy sokat helyezték őket ide-oda az országban (17:56). Elmeséli, miként lehetett mégis tanár, képesítés nélkül, majd azt, hogyan szerzett képesítést (20:22). Beszél arról, hogyan kerültek férje munkája révén Győrbe, és ő hogyan kezdett ott is tanítani, majd lett igazgató (22:56). Végül a rendszerváltoztatásról szól: szavazást kért maga ellen az iskolában, de nem váltották le. Megemlíti az egyházi iskolák újraindítását is (30:44).
Interjúalany: Jancsó Kálmánné
Felvétel időpontja: 2010. december 29
Postás szemmel
Hossz: 00:58:00
A beszélgetés több különböző, az alany által felidézett apró mozaikból áll össze. Szót ejt a postáséletről (0:29), gyermekkoráról, a munkáról (1:00), az ispán 1943-as temetéséről (2:24), tanítójának frontszolgálatáról (4:58). Szót ejt az ispán szobrának felavatásáról, a szobor későbbi sorsáról és Horthy Miklósról is (5:45), majd rátér a leventemozgalommal kapcsolatos emlékeire (10:50). Beszél a tiszaröffi mezőőrrel végző gránát-csapdáról (11:15), majd a saj-kanyari német géppuskatűzről az oroszok ellen (13:05). Az orosz és német katonák viselkedését, morálját is összehasonlítja (15:05), majd beszél a Tisza-híd lebombázásáról (19:42). Végül egy német repülő lelövésének és legénységének fogságba ejtéséről beszél (22:48).
Interjúalany: Boros Gyula
Felvétel időpontja: 2010. július 16
