Az interjúalany 1935-ben született Szolnokon. Beszél családjáról. Apai nagyszülei amerikás magyarok voltak, 1920-ban három évtized után tértek haza. 40 hold földet vettek és felépítettek egy szép házat melléképületekkel. (03:26) 1952-ben a kommunisták kuláknak nyilvánították őket, elvették házukat, 24 óra alatt kellett kipakolniuk. Átköltöztek anyai nagyszüleihez. A régi házat és szinte minden vagyont egy beköltöztetett kommunista család kapott. (08:00) Apja megpróbálta átmenteni a rokonokhoz a megtarthatott javakat. Sikerült egy csapágygyárban munkát találnia, anélkül, hogy kiderült volna osztályidegensége. Csak néha tudott hazaszökni családjához. Csupán az 1956-os forradalom után vállalhatta fel családját és származását. (12:42) Az interjúalany a forradalom alatt volt sorkatona. Szakasza Svájcba és az USA-ba szökött, ő maradt, mert nem akarta itt hagyni a családját. (13:40) Beszél diákéveiről. Többször kellett iskolát váltania származása miatt. (14:12) Összehasonlítja a Kádár-korszakot a mai rendszerrel. Hibának tartja, hogy a rendszerváltoztatás után nem lett leváltva a gazdasági elit, véleménye szerint a mai napig sanyargatják az embereket, minél gyorsabban felelősségre kellene vonni őket. Elszámoltatná a diktatúra még ma is élő kiszolgálóit. (18:56) Az interjúalany a Kádár-korszakban agronómusként dolgozott. Kérték (de nem kényszerítették), hogy lépjen be a Pártba, de erre nem volt hajlandó. Több TSZ-nél is dolgozott, majd a szolnoki kertészetbe került, innen ment nyugdíjba. (21:58) Még dolgozott a rendszerváltoztatás (rendszerátmentésnek nevezi) idején, 8 társával újraindította a helyi Kisgazdapártot. Az 1945-ös FKgP örökségéhez próbált visszanyúlni, de emiatt összekülönbözött Torgyán Józseffel, aki véleménye szerint tönkretette a pártot. Szolnok megyében a FIDESZ-szel szorosan együttműködve még több alapszervezete van a kisgazdáknak. Az interjúalany a szolnoki tiszteletbeli elnök. (25:48) Elmondja, hogy a Kádár-korszak már nem volt olyan kemény diktatúra, mint a Rákosi-rendszer, de ahhoz, hogy valaki magas pozíciót tölthessen be, be kellett lépnie a pártba. Így sok MSZMP tag volt, aki csak érdekből lépett be. Az életszínvonal sokkal jobb volt, mint Rákosi alatt, mindenkinek volt munkája, de ennek fenntartásához óriási kölcsönöket kellett felvenni. Beszél Kádár Jánosról, megítéléséről, az 1956 utáni megtorlások súlyosságáról. (32:06) Beszél paraszt családjának életszínvonaláról a Rákosi- és Kádár-korszakban. Elmondja a beszolgáltatások menetét. (35:34) A Kádár-korszakban már utazhatott az interjúalany külföldre nyaralni. (36:28) Beszél a '89-90-es rendszerváltoztatásról. Mindenki bizakodó volt, az interjúalany is lelkileg felszabadultnak érezte magát. Kapott kárpótlást, de csak a földet kapta vissza, a házat vissza kellett vásárolnia. (43:12)

Az interjúalany beszél szüleiről, nemesi és parasztpolgári származásáról, családfájáról (0:17). Szól iskoláiról, a mozgalmi életről és a KISZ-ről, amiből hivatalosan is kilépett (2:12) . Értékeli az 1948-49-es változásokat (5:14) és az 1956-os forradalmat is (7:29). Szól a Kádár-korszak megfigyeléseiről (9:17) , külön kiemelve azt, hogy ő hogyan hárította el a beszervezés kísérletét (10:35). Elemzi a besúgási rendszert, a megfigyelési rendszer kiépülését. Külön szólt a zsarolás technikájáról (13:25), a karrier lehetőségéről (15:35), valamint arról, hogyan segítették egymást a beszervezők, és segítik még ma is (16:34) . Szól arról, hogy őt kik és hogyan figyelték meg, amikor Tunéziába akart menni (18:15). Szól a békepapi mozgalomról (20:44), a Kádár-korszak életszínvonaláról és a külföldi utakról (23:06). Beszél a szórakozási lehetőségekről (25:58), és Kádár "atyai gondoskodásáról" a mindennapi életben (31:26). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (32:32), kiemelve a kárpótlás elégtelenségét (35:31).

Az interjúalany a Kópházán élő horvát kisebbség történelméről beszél. 0:16--hogyan került a horvát nemzetiség Magyarországra, milyen különböző horvát nemzetiségek vannak az országban; 7:20--Kópháza alapításának története; 9:40--a helyi horvátok szerepe az 1848-as forradalomban és a magyar történelem más eseményeiben; 14:48--a Trianon utáni soproni népszavazás horvát szemmel; 14:49--hogyan élik meg a II. világháborút a horvát nemzetiség tagjai; 18:50--a rendszerváltoztatás, a horvát kisebbség részvétele a Páneurópai Pikniken; 22:5--milyen a horvát nemzetiség helyzete manapság Kópházán