Interjú

Gyűjteményhez ad

És akkor magyarok lettünk

2596 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Témakörök: kettős megszállás, GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany 1920-ban született Hetényben. Szolgált a II. világháborúban, Ausztriában került amerikai fogságba. Az amerikaiak hazaengedték az interjúalanyt és bajtársait, de a határon az oroszok lefogták őket és fél évre elvitték Sztálingrádba kényszermunkára. Sokan meghaltak, az interjúalany szerencsésen hazakerült, mivel szloválnak és nem magyarnak vallotta magát. (03:08) Miután hazatért megnősült, három lánya született. (03:36) Beszél hadifigságáról. Részt vett Sztálingrád újjáépítésében. Hazatéréséről értesültek rokonai, már várták. Akik magyarnak vallották magukat, tovább maradtak fogságban. (06:10) Beszél a terület I. bécsi döntés utáni visszacsatolásáról. Barátaival bementek Komáromba, hogy láthassák Horthy Miklós bevonulását. (07:24) A hadifogságban nem az őrök, hanem a körülmények voltak durvák. (10:32) Beszél arról, milyen munkákat végeztek a II. világháború után a földeken. Beszél a TSZ-esítés menetéről, mindenkit bekényszerítettek a szövetkezetbe, egyeseket be is börtönöztek. (14:38) Mialatt a Felvidék egy része újra Magyarországhoz tartozott, az interjúalany Székesfehérváron volt repülős katona. Mivel folyamatosan nyugatra vonult, még puskalövést sem hallott. (17:20) Szülei földművesek voltak. Idősebb nővérei varrással kerestek pénzt. A földön termelt javaknak nem volt nagy értéke. (20:02) Az interjúalany református magyar iskolába járt, ahol a lelkész tanított. A faluban szinte mindenki református volt. Részletesen beszél az oktatás menetéről. (25:06) Beszél a háború utáni körülményekről. Sokakat áttelepítettek, megindult a reszlovakizáció. Megpróbáltak a semmiből talpra állni, mire ez sikerült volna, 1953-ban megalakult a TSZ. Azok a magyarok, akik maradhattak otthonukban, rossz helyzetbe kerültek, másodfokú állampolgárok lettek. A meghurcolások miatt néhányan önként mentek át Magyarországra. Mivel az interjúalany egyedül volt a családban életerős, munkaképes férfi, ezért maradhatott Hetényben, hogy eltartsa idős szüleit. (31:50) Tehetségtelen kommunisták kerültek vezető pozíciókba. A faluban senkinek nem volt nagy földbirtoka, de mégis sokakat (szabálytalanul) kuláknak nyilvánítottak. (32:20) Beszél arról, hogyan került vissza a terület az I. bécsi döntéssel Magyarországhoz. Látta Horthy Miklóst, ahogy a komáromi hídon átlovagolt. A faluban is feldíszített kapuval várták a magyar katonákat. Nagyon rosszul élte meg, amikor a háború után újra "szlovák" lett. Hamarosan a magyar iskolát is megszűntették. (37:52) Elmondja mit tud Trianonról. (38:28) Az interjúalany beszél a falusi amatőr színjátszásról, ő is sokat szerepelt. A környező településeken is sikere vol a csoportnak. A színjátszás a világháború után is virágzott a rádió és televízió elterjedéséig. (42:24)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szabó Benő
Interjúalany lakhelye: Hetény
Interjúalany született: Pápa, 1920
Interjúalany foglalkozása: földműves
Felvétel időpontja: 2011. február 01
Felvétel helyszíne: Pápa
Interjút készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás
0:12 Az interjúalany baranyai sváb család gyermeke. 1941-ben vonult be a M. Kir. Honvédségbe, utászként szolgált. Rohamkiképzésben a visszacsatolt felvidéki terepen részesült. 1:48 Beszél a pontonhíd építéséről, a hadsereg felszereléséről. 3:34 Kitér a frontra vonulásra 1942 májusban, valamint a Vörös Hadsereg arcvonalának áttörésére Tymnél. 10:36 A partizánok elleni harcokról beszél. 11:56 Hőstettéért ezüst kiskeresztet kapott. 12:35 Ismerteti a Donhoz vonulás részleteit. 14:21 Beszél a téli őrségről, az ellátásról. 16:45 Leírja a második védelmi vonal kiépítését Osztrogozsszk térségében munkaszolgálatos zsidókkal. 19:36 Beszél az ellátásról, majd a doni katasztrófáról. 25:08 A visszavonulás és a hazajutás körülményeit ismerteti, kitérve az orosz civilek segítőkészségére. 29:24 1944. februárjában SAS-behívóval ismét bevonult Bajára, itt érte a német megszállás, innen 1944-áprilisába a Kárpátokba vezényelték. 31:35 A Prut-folyónál hidat építettek. 33:36 Egy munkaszolgálatos zsidónak segített levelezni családjával. 35:55 Beszél sebesüléséről és lassú felépüléséről.
Interjúalany: Hegyi József
Felvétel időpontja: 2011. március 16
Készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Hossz: 00:37:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Az interjúalany beszél II.világháborús emlékeiről (0:22), édesapja és húga betegségéről (16:03), édesapja nyugdíjának elvételéről és bátyja többéves börtönbüntetéséről (18:58), a zsidók deportálásáról (20:35), gyerekei hittantanulásának megakadályozásáról (23:40), a háború utáni „cipőproblémákról” (24:40), a Kádár-korszakról, felvonulásokról , szocialista ünnepségekről (26:28), arról, hogy férjét érték hátrányok pártba való belépésének elmaradása miatt (29:46), az egészségügy helyzetéről a Kádár-korszakban (31:03), a korszak szórakozási lehetőségeiről (32:07), a tartós fogyasztási cikkek megjelenéséről a családban (33:23).
Interjúalany: Jobban Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. április 14
Készítette: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár

Hossz: 00:43:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Az interjúalany először családjáról, a két világháború közötti életviszonyokról beszél, majd hosszan leírja a második világháborút és orosz hadifogságban töltött hónapjait (6:53). Utána rátér az 1950-es években bekövetkezett változásokra (23:34), ahogy ezt őt bányászként és párttagként érintették. Azután beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (33:17), majd a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatást érinti.
Interjúalany: Berta Tibor
Felvétel időpontja: 2010. október 27
Készítette: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös