Interjú
Gyűjteményhez ad
Forgács Pálné
3272 megtekintés
Hossz: 00:28:57
Leírás:
Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival.
0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások;
4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya;
6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai;
8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt;
12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat
13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után;
14:10--végzettsége, munkája;
15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt;
17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta;
20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia;
22:22--miért jött haza, mit csinált itthon;
24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során;
26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe;
27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Forgács Pálné, Lili
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Kecel,
1923
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2011. április 28
Felvétel helyszíne:
Budapest
Interjút készítette:
Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Kapcsolódó interjúk
Egy orosztanár az oroszokról
Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, diákéveiről (0:27), majd apja hadifogságát említi (02:36). Beszél arról, hogy a kommunista rendszer pártolta az orosz nyelv oktatását, a szülők viszont ellenálltak (04:04). Rátér a hittantanítás kérdésére, valamint a kommunista ideológia és a vallás kapcsolatára (08:58). Beszél arról, hogy milyen hátrányokkal járt a pártonkívüliség (12:15), beszél az ötvenes évek terrorjáról és a forradalomról (13:54), valamint említi sváb rokonainak kitelepítését (17:34). Végül Kádár János személyét és a puha diktatúrát értékeli (21:20).
Interjúalany: Szilárd Ádám
Felvétel időpontja: 2011. február 06
Katalin nővér
Hossz: 00:38:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér
1:43 1945-ben a katonatiszt édesapját nyugdíjazták, 1951-ben pedig kitelepítették a családot, a lakásukba az Elnöki Tanács elnökhelyettese, majd Nyers Rezső költözött, aki jelenleg is ott él
3:00 a faluban szabadon közlekedhettek, minimális holmit vihettek magukkal, a család mezőgazdasági munkát végzett
8:15 lassacskán asszimilálódtak a környezetükhöz
9:39 1956-ban átkerültek Törökszentmiklósra, édesapja nyelvtanárként dolgozott, a gimnáziumba külön engedéllyel vehették csak fel
13:39 minden vasárnap járt misére, 21 évesen belépett az apácák közé, közben végezte el a biológia-kémia szakot
17:25 visszaemlékezik a tanítási évek kezdeteire
21:35 1989-ben a rendszerváltoztatás után is biztosították az előző garnitúra továbbélését, így tovább birtokolták az elkobzott egyházi vagyont, sok egyházi iskola mégis újjáalakult, mesél az iskola visszaszerzéséről
33:05 három évig volt a Szent József igazgatója, utána elkerült Szegedre
Interjúalany: Lépesfalvi Lépes Katalin Mária
Felvétel időpontja: 2011. június 09
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Drávaszabolcsi emlékek
Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, családja költözéseiről (0:13), tanulmányairól (2:23), az ötvenes évek nehézségeiről, a beszolgáltatásról, jegyrendszerről, osztályidegen (volt csendőr) édesapjáról (3:41), nagybátyja felakasztásáról, amit öngyilkosságnak állítottak be (7:16), a drávaszabolcsi TSZ megszervezéséről (9:18), az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (11:09), a környezetéből a Hortobágyra kitelepített emberekről (14:07), az 1960-as téeszesítésről, az ott folyó munkáról (16:22), életkörülményeiről a Kádár-korszakban (20:09), a rendszerváltoztatás utáni életéről(21:56), végül a kárpótlásról (22:45).
Interjúalany: Baksa Lajosné
Felvétel időpontja: 2011. február 17
