Interjú

Gyűjteményhez ad

Az Aszódi Evangélikus Egyház és a Gimnázium kapcsolata

2547 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél azokról a nehézségekről, melyek a családját és őt érték kulák származásuk, illetve vallásosságuk miatt. Elmeséli, hogy ennek ellenére hogyan sikerült mégiscsak továbbtanulnia, és rendszeresen külföldre utaznia. Szól az aszódi közgyűlésben végzett munkjáról és az evangélikus gimnázium újraindításában vállalt szerepéről is. 0:33--származás, család, születésének körülményei a II. világháború alatt, iskolái 4:10--a téeszesítés, ennek hatása a családjára, a korabeli vallási élet, a padlássöprés, a mezőgazdaságban lezajlott változások hatása a családjára 12:35--milyen nehézségekbe ütközött az egyetemre való felvétel során kulák származása, ill. vallásossága miatt, és hogyan jutott be végül mégis a pécsi egyetemre 19:54--házassága, hol helyezkedik el az egyetem befejezése után 22:16--Líbiai munkavállalása, utazásai a Kádár-rendszerben 30:00--a rendszerváltoztatás hatása a vallási életre 34:30--részvétele az evangélikus gimnázium újraindításában
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Fischlné Dr. Horváth Anna
Interjúalany lakhelye: Aszód
Interjúalany született: Nagytarcsa, 1945
Interjúalany foglalkozása: iskolaorvos, házi gyermekorvos
Felvétel időpontja: 2011. február 11
Felvétel helyszíne: Aszód

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a felvidéki születésű édesapjáról (0:29), akit 1956-ban felkértek munkástanácsi elnöknek (6:22). Mesél nagyszüleiről (8:07), nemesi származásáról, a család történetéről (11:30), tanulmányairól (14:32), a család tönkretételéről (16:22), az 1945 utáni korszak illúziójáról (17:10), a beszolgáltatásról (18:24), az erőszakos téeszesítésről (19:33), az internálás elől való menekülésről és Nagy Imre miniszterelnöksége alatti enyhülésről, valamint házuk államosításáról (21:13), az 1956-os forradalomról és az ezt követő megtorlásról (23:08), az 1957-ben, gyerekként átélt házkutatásról (25:00), arról, hogy édesapja a zsidóknak köszönhetően menekült meg a népbírósági számonkéréstől (26:58), valamint a kommunista egyházüldözésről és az egyház szerepéről (29:28). Beszél a Kádár-rendszerről és annak válságáról (32:14), külföldi útjairól (33:59), a rendszerváltoztatásról (35:00), kisgazdapárti tagságáról (36:07), a rendszerváltoztatással kapcsolatos elvárásairól (37:12).
Interjúalany: Fekete Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 02

Hossz: 00:25:02
Tárgy: egyházak
Az interjúalany egy katolikus faluban nőtt fel. Fiatalkorában a Piramis együttes rajongójaként deviáns életvitelt folytatott, de 1985 januárjában megtért. Fiatal keresztényként társaival Balatonfüreden és Aszófőn kis csoportokban gyűltek össze istentiszteletekre, de rejtélyes módon minden gyülekezeti helyük leégett. Ekkor értették meg, hogy folyamatos megfigyelés alatt állnak, és hogy a kommunizmusban el lehetett éldegélni, de akit a rendszer veszélyesnek nyilvánított, az megérezhette a szabadság korlátait. Éppen ezért tevőlegesen is igyekezett részt venni az 1980-as évek végén a rendszer megbuktatására irányuló megmozdulásokban. 0:9--hogyan távolodott el fiatalkorában a hittől, hogyan telt a kamaszkora; 5:17--hogyan találkozott először az igazi hittel; 7:3--mit történt vele a leszerelés után, hogyan tért meg, és hogyan viszonyult a megtéréséhez a környezete; 12:0--hogyan figyelték meg a közösségüket, milyen propagandát folytattak ellenük, illetve milyen atrocitások érték őket; 20:10--hogyan kerül kapcsolatba a rendszerváltoztatással, részvétele egy tüntetésen, mi a véleménye a Kádár-korszakról
Interjúalany: Grósz István
Felvétel időpontja: 2011. február 09

Hossz: 00:44:02
Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből
Interjúalany: Nagy Ferenc József
Felvétel időpontja: 2011. március 05