Interjú

Gyűjteményhez ad

A tiszteletbeli cigány

2230 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy Nagybaracskán nőtt fel rác és részben bunyevác származású családban (0:30). Paraszti származása miatt a jó jegyei ellenére sem vették fel, így kereskedelmi iskolát végzett, majd kormányőr lett a Belügyminisztériumban (2:25). Szól feleségével való megismerkedéséről és arról, hogy hat nappal később megkérte a kezét. Később a gödöllői önkormányzat népjóléti irodáján dolgozott (4:02). Az 1994-ben megalakult Cigány Kisebbségi Önkormányzatban nem roma létére választották be. Szól a cigányság számára szervezett oktatási programról (7:15). Rátér a kulturális eseményekre, a zenekarokra, és a munkásságuk által felfedezett cigány fiatalok sikereire (12:00). Mesél az elmúlt évtizedek CKÖ-választásairól, arról, hogy 2006-os vereségük után megszervezték a Gödöllői Kulturális és Szociális Közhasznú Egyesületet, hogy folytathassák a munkát (17:30). Szól az Élelmiszerbank által juttatott adományok kiosztásának megszervezéséről, ennek bürokratikus és finanszírozási kérdéseiről. Az összes vizsgálat során eddig egy liter eltűnését regisztrálták (19:50). Szól arról, hogyan választják ki a támogatott családokat, hogyan épül fel a helyi cigány közösség, a kisebbségi önkormányzat, valamint arról, hogy milyen az ellenzékük (30:05). Végül arról szól, mikor és hogyan ismerkedett meg a cigány kultúrával és hogyan lett "tiszteletbeli cigány" (32:50).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Kubatov János
Interjúalany lakhelye: Szada
Interjúalany született: Baja, 1966
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 09
Felvétel helyszíne: Gödöllő
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany az interjú során elsősorban az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban töltött éveiről mesél, és ennek kapcsán kitér a német és orosz megszállásra, a kommunista ifjúságpolitikára, a háború utáni újjáépítésre valamint az iskola államosítására is. 0:49--iskolai évek, családban bekövetkezett változások 08:55--II. világháború hatása a személyes életére 10:14-- leventemozgalom, cserkészet 16:00--orosz és német bevonulás 18:03-- orosz bevonulás hatása a gimnáziumra 22:00--kényszermunka 36:00--az iskola államosítása 39:13--a korabeli érettségi menete 43:00--pályaválasztás nehézségei
Interjúalany: Drexler Győző
Felvétel időpontja: 2010. június 28

Hossz: 00:49:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, 12 évesen árvaságra jutott, így a nagymama nevelte fel, 16 évesen elment gyermekre vigyázni Visegrádra 2:09 mesél a bombázásokról, és a bukerről, ahová behúzódtak 2:50 Nagymarosra ment haza, és tíz napi munkára Vácra viszik a lakosság egy részét onnan gyalog, aztán vonattal vitték ki őket a Szovjetunióba 5:25 a Szovjetunióban elkapta a vérhast, mesél az ottani étkezésrők 7:46 a kórház után mosodába ment dolgozni 12:09 1946 januárjában lengyeleket és németeket hoztak hozzájuk 21:39 az Urálnál homokot rakodtak, ahol szintén találkozott magyarokkal 25:20 a mosási munkák vége után a tisztelet kellett kiszolgálnia 27:02 1947. június 9.-én a németeket hazaküldték, őket pedig augusztus 13.-án küldték haza, közbevetőleg még néhány tábori történetet mesél el 35:32 vonattal mentek haza, a táborban élő németek és magyarok egy részével 42:00 a visszailleszkedés nehéz volt, felidézi a megérkezés napjait.
Interjúalany: FENYVESI JÓZSEFNÉ
Felvétel időpontja: 2010. december 19

Hossz: 00:29:39
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan érintette családját az oroszok bejövetele és a rekvirálás, illetve hogyan ment ki az orosz hadsereggel Németországba, hogy kocsijukat és állataikat meg tudja menteni. Beszél a svábok és magyarok háború előtti együttéléséről, illetve a II. világháborút követő kitelepítésekről is. 0:37--hogyan érkeznek meg a településre az oroszok, hogyan rekviráltak, hogyan vették el tőlük a szekerüket, hogyan csatlakozik az orosz sereghez, hogy a kocsijukat megmentse; 11:0--hogyan vonul tovább az orosz katonákkal Németország felé, hogyan szereznek szénát szerezni a helyi lakosoktól; 15:5--hogyan jöttek haza Németországból; 19:40--hogyan éltek kisebbségiként, hogyan tanultak meg magyarul, hogyan éltek egymás mellett a németek és a magyarok; 23:26--hogyan sikerült megúszniuk a kitelepítést, hogyan érintette a falusiakat a kitelepítés, milyen volt az élet a II. világháború után, kiket telepítettek a svábok helyére
Interjúalany: Hofury Rezső
Felvétel időpontja: 2010. december 20