Az interjúalany beszél paksi gyermekkoráról, oktatásáról, a vallás fontos szerepéről az iskolában (0:32). Szól a második világháborúról, a bombázásokról, Paks ostromáról, és arról, hogy a magyar katonák az első 60 fős orosz kompszállítmányt visszaverték (3:08). Szól az 1950-es évek hangulatáról, egyik tanárnőjét például négy évre ítélték a Rajk-per kapcsán, az ő káderlapjára pedig az volt írva, hogy "politikailag fejletlen" (5:22). Szól arról, hogy mennyire volt jelen a politika az iskolában, és hogyan döntötte el felvételijét a szocialista dogmák felmondása (9:24). Szól arról, mely tanárai nézett fel, például arra, akit 1956 után eltiltottak a tanítástól (11:50). Szól katonai szolgálatáról (14:35), majd arról, hogy az 1950-es években egyszer megverték a sportolókat, mert "csoportosultak", valamint szól az 1956-os forradalomról, a Sztálin-szobor ledöntéséről (17:12). Beszámol arról, hogy a barátnője nem engedte a rádió épületének közelébe az ostrom idején (20:10), valamint arról, hogyan segített a Széna téri gyerekeknek golyószórót tisztítani (21:00). Szól arról, hogyan kezdett tanítani (23:10), majd arról, hogyan fegyelmezett meg egy gyereket, akiről később kiderült, hogy Fock Jenő fia, de nem lett belőle semmi baja (27:30). Beszél a felvonulásokról, ünnepekről a munkahelyen (30:00), az igazgatóságról (33:30), valamint arról, hogy soha nem disszidált, pedig megtehette volna 56-ban vagy az 1972-es olimpián is (33:25).

Az interjúalany beszél családjáról (0:36) és váci iskolaéveiről (03:24). Szól az úttörőmozgalomról, és a kommunista és hagyományos nevelés konfliktusáról (07:00). Szól egyetemi felvételijéről és akkori kilátásairól (09:10), majd életkezdéséről, munkahelyeiről, szakmai sikereiről (13:42). Beszél arról, miként választotta a tanári pályát, ott milyen kezdeti nehézségekkel találkozott, és hogyan találta meg benne hivatását (17:10). Szól az ötvenes évek terrorját érintő családi emlékeiről (23:00), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (24:45). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről, autóvásárlásról (39:32), és a külföldre utazás lehetőségeiről és nehézségeiről (26:22). Végül a Kádár-korszak munkahely-biztonságát és béregyenlőségét (31:13) hasonlítja össze a rendszerváltoztatás utáni bizonytalansággal (35:52).

Az interjúalany beszél arról, hogyan jelentkezett a Klauzál Gimnáziumba, és milyen volt az iskolai élet az 1940-es években, milyen volt a humán és reáltagozatok működése, az egyenruha és a fegyelem (0:40). Szól a diákrendőrségről (7:15), majd elmeséli, hogy őt magát is hogyan pofozták meg egyszer (9:10). Beszél arról, milyen kellemetlen viccek születtek egy Mussolin nevű tanárukról (11:14), majd beszél további tanárairól (14:12). Szól kedvenc tantárgyairól (18:10) és a politizálás hiányáról az órán, a hetesekről és a jelentésről (20:00). Jellemzi az idegennyelvek tanítását (24:10), majd a társadalmi helyzetek megkülönböztetését az iskolában (25:45). Beszél a szívgárdáról és egyéb közösségi területekről (28:30), majd kedvenc tanárairól (30:50), és az igazgató tekintélyéről (37:15). Beszél a klubok működéséről, Antall József tanárságáról (42:50), majd arról, hogyan tudtak lányokkal találkozni, hogyan formálódott korai udvarlóéletük (49:30). Szól az érettségi lefolyásáról és arról, hogy az osztályból kik merre mentek tovább (54:00), majd további pályafutásáról és feleségéről (57:00).