0:00 családi háttér, édesapja jegyző volt, de korán meghalt, a család így Szigetvárra majd Kaposvárra költöznek, 1944-ben Kaposváron érettségizett 1:47 felvették az egyetemre, a nagybátyja példájára jelentkezett az építészetre 3:52 1944-ben kezdte az egyetemet, októberben volt a kiugrási kísérlet, összehívják az egyetemistákat, hogy vagy mennek Dániába, vagy fegyveres kiképzést kapnak, de sokan megszöknek, így ő is 5:41 1945 szeptemberében ment vissza Pestre folytatni az egyetemi tanulmányait, eleinte romok között tanultak, mesél egy keveset édesapjáról, aki Erdélyből menekült el, mert megtagadta az államesküt 7:58 éjszakánként Sztálin-gyertyával világították a bombázók számára a várost, egyetemistaként a romokat takarították, Kaposváron éli át a szovjet megszállást, itt 120 napig állt a front, de komoly harcok szerencsére nem voltak 9:45 a s szovjet katonák atrocitásait nem éli át, hozzájuk két tisztet szállásoltak el, a MADISZ is megalakult, az lett volna a feladata, hogy segít elkezdeni az új életet 12:28 a visszacsatolások felejthetetlen emlékéről mesél 14:50 visszaemlékezik arra, hogy az öt zsidó osztálytársából mindenki meghalt, de az osztályból később a Rákosi-korszak is szedett áldozatokat 16:20 1948-ig valamennyivel jobb volt az élet, de utána a Rákosi-korszak ezt tönkrezúzta 18:14 megbízzák egy laktanya építésével, de megfenyegetik, hogy ha nem készül el időben, akkor kivégzik 20:09 ezt követően a somogyi állami építőipari vállalatnak volt a főmérnöke 1956-ig, akkor megválasztják a munkástanács elnökének, emiatt azonban később elbocsátják, mesél 1956-os élményeiről 23:58 Pécsre került, majd ismét Kaposváron dolgozott, az ottani tervezőirodának volt a mérnöke 27:28 mesél a forradalom utáni megtorlásokról, Kaposváron három kivégzés volt ítélettel 29:01 az osztálytársai már sárga csillaggal érettségiztek, a gettóból is összeszedték a zsidókat, a megye zsidóit ide zsúfolták össze, majd 1944 júniusában elviszik őket, bevagonírozzák, és elviszik őket Auschwitzba 30:51 1948-ban egy új világ kezdődött, ami egészen 1953-ig tartott, egy magyarságtól idegen elit verte szét a nemzetet, szétverték a családokat, az egyházat, és a parasztságot, utóbbit a kuláklistával és a termelőszövetkezetekkel tették tönkre 35:03 a háború alatti hitéletre emlékezik vissza, a háború után az egyházak vezetőit bebörtönözték, voltak akik mártíromságot vállaltak, voltak akik ki akartak egyezni 37:30 a kommunizmus egyházellenes volt 39:26 a Kádár-korszakról mesél, mindaz, ami itt történt, az egy moszkvai irányítás alatt történt, noha a rendszer végén lazult a szigor, de az ötvenhatos megtorlásokat nem lehet elfelejteni és megbocsátani Kádár Jánosnak 42:24 alapítója volt az MDF-nek, és képviselő-jelöltje is az első választáson, Bíró Zoltán keresi meg a helyi MDF szervezésével kapcsolatban 45:27 az MDF-ből a nemzeti vonal kiszorulása után kilépett az MDF-ből, szerinte szándékosan verték szét a pártot, lesújtó véleménye van az SZDSZ-ről, és Palmer amerikai nagykövetről, hitelesnek fogadja el az ún. „rózsadombi paktumot” 51:07 mesél a kétkamarás parlament tervéről 52:50 a művészetek iránti érdeklődéséről, és az olvasmányairól beszél, majd az általa épített templomokra emlékezik vissza

00:30 - Nagyszülők, szülők (gulyás, kubikos) 05:00 - II. világháború hatása a családra 05:30 - 1956. évi családi tragédia 08:30 - '56 09:00 - TSz-esítés 13:20 - Nem lehetett úttörő, kisdobos 14:10 - Iskola 16:00 - Szakmunkásképző - fodrász 20:30 - Maszek 24:10 - Nyugdíj

Az interjúalany mesél az 1950-es évek mindennapjairól, iskoláiról, a hatalom részéről családját érő retorziókról. Beszél arról, hogy hogyan érintette környezetét az 1956-os forradalmat követő megtorlási hullám, illetve elmondja, hogy milyenek voltak a Kádár-korszak mindennapjai (milyen volt a TSZ, az ipar világa, milyen kikapcsolódási lehetőségeik voltak, hogyan lehetett külföldre jutni stb.). Végül kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményét is. 0:10--szülei, családja, neveltetése; 1:13--édesapja munkája a II. világháborúban ejtőernyősként, majd a háborút követően határőrként, szülei házassága; 3:15--életük az 1950-es években, iskolái, mindennapjaik, gyermekként végzett munkáik; 6:13--miért vesztette el az apja határőri munkáját a kommunista rendszer alatt; 7:41--milyen volt a környék legfontosabb vállalata; 8:51--hogyan érintette őket a kommunista rendszer kiépülése; 10:50--véleménye az 1956-os eseményekben részvevő személyekről, az ezt követő megtorlásokról, édesapja 1957-es börtönbüntetése; 15:10--megfigyelések és retórziók a Kádár-korban; 18:53--munkái; 20:0--ünnepélyek, rendezvények; 21:14--mire volt elég a keresete, milyen pluszmunkákat vállalt, milyen életkörülmények között éltek; 24:0--hogyan változott a korban a mezőgazdaság, a háztájizás; 26:4--az életmód változása a lakóhelyén; 27:1--a politika és a termelői szervezet vezetése közötti viszony, a TSZ kulturális élete, működése; 29:44--kikapcsolódási, kultúrálódási és sportolási lehetőségek a településen; 35:36--a kor divatja; 36:30--külföldi utazásai; 37:20--hogyan változott a Kádár-korszak az idők során, munkalehetőségek, érvényesülési lehetőségek; 38:38--az egyház működése a Kádár-korszakban; 41:0--a rendszerváltoztatás első jelei a mindennapokban; 43:40--mit lehetett érzékelni a szovjet katonai megszállásból; 44:30--mit várt a rendszerváltoztatástól, véleménye a ennek eredményeiről