0:00 családi háttér, Iregszemcsén született, édesanyja helyi lány volt, édesapja pedig egy lengyel katonatiszt volt, aki 1939-ben menekülni volt kénytelen a szovjet-német invázió elől, 1942-ben házasodtak össze a szülei 4:03 az iskoláit ott végezte el, a középiskolát pedig Pécsett, egyetemet pedig Keszthelyen végzett 5:09 a háború után egy ideig a földet művelték, édesapja pedig egy műhelyt tartott fent 8:17 a beszolgáltatásokat nem lehetett teljesíteni, ekkor voltak a padlássöprések 10:03 35 hold nagyságú földjük volt, és emiatt kuláknak számítottak, ezért a rendszer ellenségeinek tekintették őket, az iskolai énekkarral kivonultak heti egy-két alkalommal kiénekelni a kulákokat 14:42 az ötvenes években a téeszesítés erőszakos eszközökkel történt, egészen 1953-ig 17:00 ők a földjeiket már az ötvenes évek elején elvesztették 18:41 mesél az 1956-os eseményekről, a bátyja Pécsett maradt, és sokáig nem hallottak róla, Iregszemcsén egy gyűlés volt, ő szavalta el a Nemzeti Dalt 21:10 a hatvanas évek elejére fejeződött be a kollektivizálás, eleinte nagy tőkehiánnyal küszködtek a TSZ-ek, ő is egy TSZ-hez került, ahol hiányoztak a termelés és a gazdálkodás feltételei 25:39 az 1968-as földtörvényről beszél, a falu lakosságának nagy része a városba távozott, a földtulajdon viszont ott maradt, amit a szövetkezet köteles volt megváltani, a szövetkezetben maradóknak pedig részarany tulajdonuk maradt 28:51 a TSZ-ben eltöltött időről mesél, a helyi paraszti társadalom nem fogadta be könnyen, mivel sok sérelem élt bennük 32:21 1974-ben összevonták a két TSZ-t, akkoriban ugyanis a jól és rosszul működő TSZ-eket összevonták, a TSZ veszteséges volt, mert a vezetők a maguk számára használták a TSZ erőforrásait, mikor szó tették ezt, áthelyezték őket 39:34 a rendszerváltoztatásra emlékezik vissza, 1990-ben ki lehetett válni egy szövetkezetből, és egy másikat alapítani, ő pedig élt ezzel a lehetőséggel 43:12 eleinte az új szövetkezettel sem volt könnyű, de a szövetkezet azóta is létezik

0:00 családi háttér, édesapja református lelkipásztor volt, édesanyja laborasszisztens volt, egy társasházi lakásban éltek, sok volt az azonos korú gyerek 2:44 mesél a nagyszüleiről, anyai nagyapja hadifogoly volt a Szovjetunióban 5:12 beszél az iskoláiról, és a politika hatásairól a diákok életére az általános iskolában 9:01 középiskolába a debreceni reformátusokhoz járt, ami egy teljesen más világ volt, két március 15.-re emlékszik vissza, amikor nem mehettek ki a kollégiumból 13:15 egyetemre másodszorra veszik föl, a jogi karon a népiek iránti politikai érdeklődése miatt a szakdolgozatát Szabó Dezsőről írta 19:00 az 1984-es olimpiára nem mentek ki a magyarok, ezzel kapcsolatban volt felzúdulás a környezetében 21:10 egy alkalommal október 22.-e estéjén tapasztalta az erősödő ellenőrzést 24:35 a Kádár-rendszerben az emberek szegényebbek voltak, sok dolog nem volt kapható, nem volt például farmernadrág, vagy pl. narancs, külföldi áru stb. 30:58 hátrányos megkülönböztetés nem érte, de pl. útlevélkérelemhez kellett támogató nyilatkozat a KISZ vagy a párt részéről 32:52 az érettségi találkozókon kiderült, hogy a régebbi korosztályoknak sokkal nehezebb volt a rendszer, mint nekik 34:38 ma van munkanélküliség, a szocializmusban teljes foglalkoztatás volt, és voltak a közveszélyes munkakerülők, a katonaság annak idején eszköz volt a politika kezében, pl. a teológus-hallgatók ellen 36:38 a rendszerváltoztatástól egy demokratikus Magyarországot várt, Szolnokon a Fidesz helyi szervezete 1989 tavaszán alakult meg 39:38 beszél a kerekasztal-tárgyalásokról, Szolnokon ennek mintájára csináltak beszélgetéseket 41:18 az első szabad választásokra emlékezik vissza

0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor 4:11 mesél Trianon hatásairól a mindennapokra, az iskolában is elmondták a magyar Hiszekegyet, a világháború kettős érzéssel töltötte el őket: reménnyel a revízióra és unszimpátiával a németekkel szemben 6:13 a német bevonulást passzív tüntetéssel fogadták, másnap nemzeti szalaggal tiltakoztak 7:00 Budapest ostroma idején már tudták, hogy be fogják hívni a még be nem hívott korosztályokat, őt is leventeként vitték ki Németországba, meneteltették őket zsidó elhurcoltakkal is 12:57 a hadifogságban alig élelmezték őket, így mindenünnen próbáltak élelmet szerezni, 1946 májusában értek haza 16:46 felidézi a pápai reformátusoknál eltöltött időket 19:19 a teológián folytatta tanulmányait, mert távol akart maradni a rendszertől, de a református teológiát is be akarták zárni 22:19 a teológia bezárása miatt Budapestre utazott, hogy beiratkozzon, közben pedig a kormány szóvivője azzal magyarázta Pápa és Sárospatak bezárását, hogy az ottani tanulók beiratkoztak Budapestre és Debrecenbe 25:11 a teológus-hallgatók találkozását a Szabadság-szobornál tartották meg, megbeszélendő a tiltakozás formáját 27:33 elutaznak Pápára, felkeresik a pápai püspöki hivatalt, memorandumot nyújtottak be a teológia bezárásával kapcsolatban, de a püspök megtiltotta a tüntetést 33:09 a Pesten maradt diákok elhatározták, hogy megpróbálják felvenni a kapcsolatot a patakiakkal 39:27 szerdán már Pápáról mindenki visszautazott Pestre, a tüntetés hamar feloszlott, megfenyegetik őket az ÁVH-val 43:05 az akció eredményeképpen őt kicsapták a teológiáról 44:35 1997 szeptemberében rehabilitálták