Interjú

Gyűjteményhez ad

Forradalom Salgótarjánban: a nemzetőrség és a decemberi mészárlás története (Juhász Attila 1)

2184 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: 1956, Erőszakszervezetek
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdődött a forradalom Salgótarjánban, és hogyan csatlakozott, mikor egy árvizi mentésről Budapesten keresztül ment haza. Szól arról, hogy csak a könyvesboltok kirakata volt betörve Pesten, mert a marxista könyveket eltüntették (0:22). Beszél arról, hogy alakult ki az acélgyári sztrájk, és hogyan alakították meg a nemzetőrséget (2:12). Elmeséli, hogyan szereztek fegyvereket, és hogyan működött az őrség (3:50). Szól arról, hogy miétr csatlakozott a forradalomhoz, és mit jelentettek a munkástanácsok (7:00). Elmeséli, hogy a forradalmi események miatt a megyei vezetőség Csehszlovákiába távozott, majd visszatérve őket vádolták hazaárulással (9:30). Szól arról, hogy mi vezetett a forradalomhoz, a diktatúra mibvenlétéről, a besúgók és az ÁVO működéséről (12:40). Szól arról, hogyan adták le a fegyvereket az oroszok bejövetele után (20:12). Arról is szól, hogy nem disszidált, mert a forradalmi események újrakezdését, a MUK-ot várta (22:50). Szól a pufajkásokról és arról, hogyan tartóztatták le áprilisban (25:10), illetve a Kádár-korszak foglalkoztatáspolitikájának visszásságairól (30:10). Beszél a december 8-i mészárlás előzményeiről, arról, hogy két letartóztatott munkásvezető elengedése miatt kezdődött tüntetés (32:30). Szól arról is, hogy a pufajkásokat már korábban leszerelték (35:50). Elmeséli a sortüzet, és azt, hogy a kavarodásban nem lehetett látni, hogy az oroszok is tüzeltek-e (38:15). Végül arról szól, hogy minderre azért került sor, hogy Kádár a forradalom után a munkástanácsok hatalmát is megtörje (43:30).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Juhász Attila
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Salgótarján, 1938
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas, szakmunkás
Felvétel időpontja: 2011. november 29
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Rövid bemutatkozás után elmeséli, hogy az első iskolai osztályokat Belgiumba végezte(0:16), s ennek kapcsán kitér családja anyagi lehetőségeire(2:30). Ezután a 2. világháború emlékeit, főleg a légiriadókat idézi fel(4:45), majd arra emlékezik, hogyan menekítettek 80 fiatal leventét az orosz hadsereg elől(6:30). Beszél férje fogságba eséséről és a Szovjetunióba hurcolásáról(12:20). A következő részben munkahelyéről, a munkahelyi hangulatról szól(19:30), majd az 1956-os forradalom eseményeire tér át(21:16). A forradalom utáni megtorlások kapcsán visszakanyarodik a nyilasokhoz és a zsidók deportálásához(27:50). Felidézi, hogy jegyző férje hogyan tért ki a zsidók összegyűjtésére vonatkozó utasítás elől(30:16), majd újra az orosz katonákkal kapcsolatos emlékek kerülnek elő(37:20). Végül a polgári származásúakat ért hátrányos megkülönböztetéseket férje munkába állásának nehézségein keresztül illusztrálja(40:08).
Interjúalany: Kralovánszky Kálmánné
Felvétel időpontja: 2011. május 07

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családja váci származásáról, nagyszülei életkörülményeiről, a járványokról, illetve a dzsentrivilágról és a polgárosodásról (0:10). Röviden kitér olaszországi kiállítására a rendszerváltoztatás után (6:00). Beszél II. világháborút illető emlékeiről, a német katonákkal való kapcsolatról (9:00), külön szólva az angol-amerikai bombázókról (12:34). Beszél a cserkészetről (12:23), kitérve annak két világháború közötti politikai céljaira (18:20) és 1945 utáni ellehetetlenítésére (19:45). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, az emlékmű ledöntéséről (21:02), a munkástanácsok megválasztásáról és saját szerepéről (24:00). Szól a váci rádió működtetéséről (27:48), az oroszok bejöveteléről, a MUK mozgalomról, és saját illegális működéséről (29:28). Felidézi Brusznyai Árpád működését, elmondja, miként lett tanú a házkutatásnál, illetve hogyan ítélték halálra a forradalmárt (32:40). Elmeséli, hogy őt is kihallgatták, és megpróbálták beszervezni (35:18). Végül rövid kitér a Kádár-korszak végének eseményeire, és elmeséli, hogyan kereste meg öccsét egy 56-os váci tűzharc közepette (39:46).
Interjúalany: KOCSIS IVÁN
Felvétel időpontja: 2011. január 17