Bevezetésképpen gyermek-és ifjú koráról(0:14), s ennek kapcsán Franciaország 2. világháború alatti helyzetéről, illetve Algériáról beszél(2:03). Ezután 1947-ben Magyarországra került, ahol egy premontrei gimnáziumban tanított francia nyelvet. Erről illetve (6:17) a párizsi béke utáni magyarországi állapotokról és a magyar nyelvtanulásról meséli el személyes emlékeit(12:44), majd a budapesti(23:00) illetve belgrádi diplomáciai munkájáról szólva kitér a Magyarország és Jugoszlávia közti hidegháború egyes jelenségeire(25:30). Az interjú 2. felében magyarbarátságáról(33:18), a magyar-francia kapcsolatokról(35:21), az idegen nyelvek tanulásának fontosságáról szól(37:13). Végül francia nyelven fogalmazza meg a mai magyar fiataloknak szóló üzenetét(37:37).

00:00 - Bemutatkozás, család 00:40 - II. világháború időszaka 04:26 - '45-'48 időszaka 06:49 - Az ötvenes évek, oktatás, iskolázás 07:09 - Tanulmányok 07:50 - Pályakezdés, úttörő mozgalom 10:50 - Vallásos élet, vallás tiltása 13:18 - Szakfelügyeleti rendszer 18:41 - Az iskola szerepe a falu életében 21:59 - A rendszerváltoztatás időszaka

Az interjúalany rendszerváltoztatás körülményeiről, azok gyömrői lecsapódásáról beszél(0:31).A rendszerváltoztatás után nem változott meg gyökeresen az élete. Sem előtte, sem utána nem kerestek túl keveset vagy túl sokat. Mivel sok gyermeke van, helyzete korlátozott volt a rendszerváltoztatás után is. Dr. Török Gábor örömmel szemléli a bővülő lehetőségeket(02:34). Reménykedik, hogy az emberek felismerik, hogy a magyarság érzülete meg kell, hogy előzzön minden más nemzetköziséget(04:33). A rendszerváltoztatás előtt nem volt nyugaton, mivel ezt alaposan megtiltották. Ezzel kapcsolatban az interjúalany elmesél egy Teleki Lászlóra (a felvétel helyéül szolgáló gimnázium névadója) vonatkoző történetet(5:54). A rendszerváltoztatás utáni első szavazás körülményeiről, az MDF sikeréről beszél(07:38). Az interjúalany a gyömrői gyilkosságokról is mesél, a személyes tapasztalataival kiegészítve(9:35). A gyömrői gyilkosságok 1944-ben történtek meg, Dr. Török Gábor igyekezett utánajárni az eseményeknek, majd ebből egy parlamenti interpellációt dolgozott ki. Ennek hátteréről és következményeiről tájékozódhatunk(10:37). A rendszerváltoztatás tette lehetővé azt, hogy erről a kényes témáról végre beszélni lehessen. Bár még ekkor is sokan igyekezték megakadályozni(14:18).Az interjúalany a gyilkosságok áldozatairól, okairól, a hozzátartozók sorsáról, valamint az elkövetőkről mesél(15:10). A gyilkosok különös kegyetlenséggel és minden jogi procedúra nélkül jártak el(17:21). Az elkövetők nem feleltek a tetteikért a bíróság előtt - jól mutatja a kibonatkozó kommunista pártállam jellegét(18:46). A rendszerváltoztatást megpecsételő tömegrendezvényeken részt vett. Az átmenet véleménye szerint sokkal hosszabb ideig tart artott, mint ahogy azt 1990-ben gondolták(19:40). A gyömrő gyilkosságok az 1956 utáni megtorlásokhoz volt hasonlatos(22:47). A gyömrői gyilkosságok a megfélemlítést szolgálták, de ennek tárgyalása csak úgy válik lehetővé, hogy megpróbálunk belehelyezkedni a kor zűrzavaros viszonyaiba(23:39). Az interjúalany a '80-as évek gazdasági reformelképzelésekről, valamint a magyar termelésmorálról és -színvonalról beszél(26:57).Dr Török Gábor úgy véli, hogy a mai munkvállalók érdekvédelmi szervezetei vagy nem léteznek, vagy nagyon gyengék(30:20).