Interjú

Gyűjteményhez ad

Ifjúsági szubkultúra a 60-as, 70-es években

3985 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: 0:50 a Kádár-rendszerben a hatvanas évek elejétől kezdett kialakulni egy ifjúsági szubkultúra 6:00 a zenék akkor hasonlóak voltak, a házibulikon egyfajta zenét szerető emberek jártak össze, akkoriban nem voltak fesztiválok 8:13 akkoriban a szülők még nem nagyon engedték el a gyerekeket estére, a drogokról tudtak, de nem találkoztak vele, először a Technokol ragasztóból készített szipu terjedt el 12:50 fontosak voltak a filmek, de akkor még videó vagy számítógép nem volt, csak a mozi 16:25 farmert nem lehetett kapni, a magyar farmerek gyengék voltak, a Trapper egy kifinomultabb változata volt ezeknek, volt egy szabó, aki arra specializálódott, hogy a Magyarországra behozott nem megfelelő méretű farmereket átalakította 20:43 a hajviselet volt a másik hasonló dolog, akkoriban nem lehetett a fiúknak hosszú haja 25:06 a koncertek helye és időpontja általában egymás között terjedt, az Ifjúsági Park programját lehetett pontosabban ismerni, de oda kötelező volt a zakó, az ing és a nyakkendő
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Nyíri Zsolt
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1951
Interjúalany foglalkozása: kollégiumi nevelőtanár, tanár, testnevelő
Felvétel időpontja: 2011. június 10
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, és a II. világháború hatásáról (0:08). Szól a háború utáni elhelyezkedésről (3:45), majd arról, miként került a városháza mérnöki irodájába (5:44). Visszatér a világháború gyöngyösi harcaira (6:54). Beszél a háború utáni újjáépítési programról (9:11), a fel nem robbant robbanóanyagok megsemmisítéséről (12:34), a halottak eltemetéséről és az orosz katonai emlékmű felállításáról (15:43). Beszél a Mártai Túraegylet megszervezéséről és a túrákról (17:50). Szól munkája jellegéről az újjáépítési feladatok elvégzése után, amikor például egy gyár építése révén hirtelen száz új lakást kellett elkészíteniük (20:45). Beszél Gyöngyös iparosításáról és urbanizációjáról (23:58), kitérve a Mérges utca épületeinek kisajátítására és a lakók emeletes házakba költöztetésére (26:26). Külön szól a gyöngyösi toronyház felépítéséről (28:50). Visszatér kassai fiatalkorához, kitérve a nyilas rémuralomra (34:08), valamint arra, hogyan vitték hadifogságba édesapját (37:00). Végül az 1956-os forradalmat érintő emlékeit eleveníti fel (37:46).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2011. február 28

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:27), a szocialista ünnepekről, az úttörőmozgalomról, rajfoglalkozásokról, úttörőtáborokról (0:45), a korabeli TV-műsorokról, újságokról (7:45), nyugati útjairól, és megemlíti, hogy a német újraegyesítés idején az NDK-ban tartózkodott (10:33). Mesél Hantos második világháború utáni történetéről (11:22), családja és a szocialista rendszer kapcsolatáról (16:30), arról, hogy a rendszerváltoztatás idején érettségizett (17:45). Bemutat korabeli tárgyi emlékeket (20:00), majd visszatér a Kádár-kori ünnepekre, úttörőversenyekre (21:00), kitér az első számítógépére, a számítógépes játékokra (24:58), végül mesél a család autóiról (28:27).
Interjúalany: Mányoki Zsolt
Felvétel időpontja: 2010. november 22

Hossz: 00:47:00
Alapi Sándor-egy TSZ elnök. Rövid bemutatkozás (1.13-ig) rátér a pásztói TSZ születésének körülményeire. Beszél a tagság társadalmi összetételéről, a föld-és állatállományról, a gépállomány lassú növekedéséről (12.55-ig). A következő részben az agitáció módszereiről szól (20.14-ig). Ezután a TSZ tevékenységi területeiről, ágazatairól van szó, majd a pásztói és a környékbeli települések TSZ-einek egyesítési folyamatát mutatja be. 28.27-től a dolgozók juttatásaira tér ki. Az interjú záró részében (39.28-tól)a rendszerváltoztatás éveit és a TSZ felszámolásának körülményeit eleveníti fel.
Interjúalany: Alapi Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 23