Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az I. világháborúról, például arról, hogy a megszálló románok egyszer rájuk lőttek, mert a tetőről figyelték a bevonlásukat (0:24). Szól arról, hogy a két világháború között végezte iskoláit (7:10), majd ács édesapjának segített és egy repülőgépgyárba került (9:00). Szól az ottani mindennapokról, a repülőgépekről (11:30). Beszél arról, hogyan kezdett Európa háborúba sodródni, hogyan helyezték át többször is (20:15). Elmeséli, hogy Erdély visszavételekor egy fiatal pilóta öngyilkos lett, amikor Romániában ért földet (23:13). Szól a II. világháborúról, a katonai áttelepítésről, a háborús hétköznapokról és a csodafegyver propagandájáról (26:30). Elmeséli, miként esett Németországban hadifogságba, miként találkozott Jénában a feleségével, hogyan költöztek haza és szereztek lakást, miután rájöttek, hogy a sajátjukat már elfoglalták (31:00). Szól arról, hogy a háború után aknaszedőként alkalmazták, mert "nyugatos, horthyista" volt. Később felvették az új hadseregbe, de ott a besúgók miatt állandó rettegésben élt (34:15). Végül az 1951-es tisztogatások során leszerelték (37:50).

0:00 1950 júniusában kitelepítik a szüleit, ő a nagyszüleinél maradt, a nagyapját az ÁVH napokra elvitte és bántalmazták 6:00 ő is a táborba került később a nagyszüleivel, nem élelmezték őket rendszeresen, fűtetlen helyre zsúfolták őket, végül a szülőkhöz kerültek Árkus-tanyára, a Hortobágyra 10:12 az árkusi tábori életről mesélt, a tábori élet akkor már elviselhetőbb volt, mint akkor, amikor a szülei érkeztek oda 14:06 névsorolvasás rendszeresen volt, könyvet nem tűrtek meg, térképet szintén nem, leveleket kaptak, de cenzúrázva, a külvilág híreit pedig megszűrték feléjük, a csomagokat megdézsmálták 19:36 az élelmezést egy nagy közös kondérban oldották meg, a vizet pedig gémeskútról oldották meg 22:10 a vallásgyakorlásra nem volt lehetőségük, csak családi körben, ahol nem látta senki (pl karácsonykor) 28:12 a tábor területéről kilépőket bántalmazták, gyerekeket is vertek 32:45 a táborból szabadulva közölték, hogy a korábbi lakhelyükre nem mehetnek vissza, ezért Balatonfüredre mentek, később nem nagyon beszéltek a hortobágyi tábori életről 34:49 valamennyi kárpótlást kaptak kárpótlási jegyek formájában

Az interjúalany beszél családja váci származásáról, nagyszülei életkörülményeiről, a járványokról, illetve a dzsentrivilágról és a polgárosodásról (0:10). Röviden kitér olaszországi kiállítására a rendszerváltoztatás után (6:00). Beszél II. világháborút illető emlékeiről, a német katonákkal való kapcsolatról (9:00), külön szólva az angol-amerikai bombázókról (12:34). Beszél a cserkészetről (12:23), kitérve annak két világháború közötti politikai céljaira (18:20) és 1945 utáni ellehetetlenítésére (19:45). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, az emlékmű ledöntéséről (21:02), a munkástanácsok megválasztásáról és saját szerepéről (24:00). Szól a váci rádió működtetéséről (27:48), az oroszok bejöveteléről, a MUK mozgalomról, és saját illegális működéséről (29:28). Felidézi Brusznyai Árpád működését, elmondja, miként lett tanú a házkutatásnál, illetve hogyan ítélték halálra a forradalmárt (32:40). Elmeséli, hogy őt is kihallgatták, és megpróbálták beszervezni (35:18). Végül rövid kitér a Kádár-korszak végének eseményeire, és elmeséli, hogyan kereste meg öccsét egy 56-os váci tűzharc közepette (39:46).