Interjú

Gyűjteményhez ad

Egy repülős visszaemlékezései

2720 megtekintés

Hossz: 00:00:00
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan lett pilóta a II. világháború előtti magyar katonaságban és milyen harcokban vett részt a háború folyamán. Elmondja, hogy hogyan esett a jugoszláv partizánok, majd ezt követően a szovjetek fogságába és hogy milyen volt a hadifogság. Végül elmondja, hogy a hadifogságból hazatérve hogyan lett újra katona és miként élték meg az 1956-os eseményeket a Taszári laktanyánál. 0:12--születése, családja, iskolái, milyen szakmát tanult és hogyan tanult meg repülni; 3:26--hogyan vonult be hivatásos katonának, milyen volt a kiképzés, hogyan lesz harci repülős, milyenek voltak a körülmények a katonaságban; 6:59--hogyan került a német repülős alakulathoz, milyen küldetésekben vesz rész a háború folyamán, milyen volt az ellátás; 13:0--visszatérése a magyar egységekkel, milyen harcokban vett részt a Szent László hadosztály tagjaként, hogyan sérült meg; 17:30--hogyan menekült sérültként a front elől és fogják el őt, illetve társait a nyilasok, mint állítólagos katonaszökevényeket; 19:36--hogyan fogják el a jugoszláv partizánok, milyen feladatot kaptak itt a partizánoktól, és hogyan áll ő is a partizánok közé; 23:0--milyen sérüléseket szerzett a háború alatt; 26:0--hogyan tér vissza a háború végén és hogyan kerül hadifogságba, majd hogyan szállítják el a Szovjetunióba kényszermunkára; 30:16--milyen volt a táborban az ellátás, milyen volt a helyzete fogolyként, hogyan próbált többször is megszökni; 38:39--hogyan tért haza a hadifogságból, mit csinált miután hazakerült, milyen munkákat kapott; 41:00--hogyan került vissza a katonasághoz; 43:25--hogyan élik meg az 1956-os eseményeket Taszáron a katonai bázisban; 50:0--a veterán repülő szövetség
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: Gobányi István
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Kaposvár, 1921
Interjúalany foglalkozása: pilóta
Felvétel időpontja: 2011. január 29
Felvétel helyszíne: Kaposvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszámol édesapja második világháborús tragédiájáról (1:14), szegedi háborús élményeiről (5:26), Kodály Zoltán fogadásával kapcsolatos történetéről (12:48). Beszél arról, hogyan élte meg a Rákosi-rendszer időszakát (18:54), mesél Szeged háború utáni újjáépítéséről (20:48), nagybátyja családjának kitelepítéséről (23:42), az 1956-os szegedi eseményekről (25:19), arról, hogy miért nem engedélyezték, hogy belépjen a KISZ-be (27:53). Megemlíti az '50-es években uralkodó légkört (31:13), és a lakásuk fölött elszállásolt szovjet katonákkal kapcsolatos emlékeit (33:33), végül a pedagógusok '60-as évekbeli lehetőségeit (39:33).
Interjúalany: Györffy Imréné
Felvétel időpontja: 2011. január 04

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról (1:06), arról, hogy édesapja harcolt a második világháborúban, és 1945-ben kivégezték (4:05), özvegyen maradt édesanyjáról (5:25), tanulmányairól (6:07), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (6:56), a háború utáni helyzetről, zabrálásról, volt csendőr nagybátyja letartóztatásáról, nagyapjának egy fához történő kikötözéséről (9:13), a kiskunfélegyházi Constantinumba való bekerüléséről (14:28), további tanulmányairól (16:14), a tanítóképző elvégzése utáni munkájáról, az osztályok összevonásáról, a pedagógusi szakmáról, a tanyasi diákok felemelkedési lehetőségeiről (23:30), a vallásgyakorlás nehézségeiről (29:39), a kulákok üldözéséről (31:42), a politika beleszólásáról az emberek életébe (34:14), arról, hogy meghurcolták a családot, mert részt szerettek volna venni a lakiteleki találkozón (35:56), és arról, hogy csalódott a rendszerváltoztatásban (37:37).
Interjúalany: Benedek Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 16

Hossz: 00:39:00
Az '50-es években megkülönböztették őket, kémnek és kuláknak tartották őket - emiatt kitelepítették őket. Ezt meséli el az interjúalany(0:28).1952-ben hurcolták el őket, és majd csak 1957-ben térhettek haza(6:00).Egy istállóban szállásolták el őket, 200-an voltak egy légtérben. A körülmények szörnyűek voltak, nagy hideg, kosz stb(10:21).Az ott végzett munkák között szerepelt a krumpliválogatás, cukorrépa kapálás, favágás stb(14:11).Miután értesültek Nagy Imre táborfelszámolási rendeletéről reménykedni kezdtek(18:09).Mivel az interjúalany édesanyja már nem bírt dolgozni, majdnem lelőtték őket az őrök(18:38).Szinte a legutolsóként engedték el őket, valamikor 1957 október végén(21:10).Szabadulásuk után Pécsváradra kerültek vissza, a volt házukból szinte mindent evittek(24:00).Szinte semmilyük nem volt, de a férjével mégis össze tudtak házasodni(25:27).Teljesen elölről kezdték az életüket(27:34).Amikor hazaérkeztek az interjúalanyt elfogta a sírás, valamint elmeséli azt is, hogy mennyire megkönnyebbül a rendszerváltoztatás után, mert ekkor már beszélhetett a kitelepítésről(32:42).Az interjúalany testvére Jugoszláviába szökött ki, de 10 év múlva visszajött(35:37).Az interjúalany 17 évesen került a táborba(36:02).Kárpótlást nem nagyon kaptak, havi 100 forintot maximum(37:28).
Interjúalany: Jandura Ernőné
Felvétel időpontja: 2011. március 05