0:00 gyermekkor, családi háttér, édesapja a köztisztasági vállalat felügyelője volt, szolgálati lakásban éltek Debrecenben 2:09 mesél a Horthy-korszak iskolai élményeiről, volt akkor még hittan is, vallások szerint 6:58 16 évesen ment férjhez 7:58 1944-ben elkezdődtek a bombázások, egy kis bunkerben húzták meg magukat a támadások alkalmával, egy alkalommal egy lezuhant repülőgépet látnak, és látta, hogy a felszerelésük teljesen amerikai volt az orosz pilótáknak is 12:00 a gettóba csak hivatalos személyek mehettek be, majd a gettóból a téglavetőbe szállították a zsidókat és onnan deportálták őket, édesapját az általa kenyérrel ellátott zsidók mentették meg a háború után az akasztástól 17:20 az orosz katonákról nincsenek jó emlékei, ő bujkált a katonák elől, mert azok összegyűjtötték a nőket mosni, őket is zaklatták 22:53 az éhínség kevésbé érintette őket, mert átvettek egy üzletet, és a férje és az apja tudtak élelmet szerezni 24:39 államosították a műhelyüket, ezek után a férje nem kapott munkát 26:03 mesél az ötvenhatos emlékeiről, az orosz tankokról és a kijárási tilalomról 29:19 1957 januárjában hajnalban csengettek be hozzájuk, elvitték kihallgatásra a párját 33:19 a lányát nem vették fel sehova a jó tanulmányi eredménye ellenére, mert a disszidált testvérét tüntették fel az édesanyjának, a lánya is csak nehezen mehetett férjhez Németországban 36:48 a Kádár-rendszerben jobban éltek, mert volt munkájuk, és kevésbé volt rajtuk nyomás, mesél a különböző tartós fogyasztási cikkekről, amit vehettek

0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor 4:11 mesél Trianon hatásairól a mindennapokra, az iskolában is elmondták a magyar Hiszekegyet, a világháború kettős érzéssel töltötte el őket: reménnyel a revízióra és unszimpátiával a németekkel szemben 6:13 a német bevonulást passzív tüntetéssel fogadták, másnap nemzeti szalaggal tiltakoztak 7:00 Budapest ostroma idején már tudták, hogy be fogják hívni a még be nem hívott korosztályokat, őt is leventeként vitték ki Németországba, meneteltették őket zsidó elhurcoltakkal is 12:57 a hadifogságban alig élelmezték őket, így mindenünnen próbáltak élelmet szerezni, 1946 májusában értek haza 16:46 felidézi a pápai reformátusoknál eltöltött időket 19:19 a teológián folytatta tanulmányait, mert távol akart maradni a rendszertől, de a református teológiát is be akarták zárni 22:19 a teológia bezárása miatt Budapestre utazott, hogy beiratkozzon, közben pedig a kormány szóvivője azzal magyarázta Pápa és Sárospatak bezárását, hogy az ottani tanulók beiratkoztak Budapestre és Debrecenbe 25:11 a teológus-hallgatók találkozását a Szabadság-szobornál tartották meg, megbeszélendő a tiltakozás formáját 27:33 elutaznak Pápára, felkeresik a pápai püspöki hivatalt, memorandumot nyújtottak be a teológia bezárásával kapcsolatban, de a püspök megtiltotta a tüntetést 33:09 a Pesten maradt diákok elhatározták, hogy megpróbálják felvenni a kapcsolatot a patakiakkal 39:27 szerdán már Pápáról mindenki visszautazott Pestre, a tüntetés hamar feloszlott, megfenyegetik őket az ÁVH-val 43:05 az akció eredményeképpen őt kicsapták a teológiáról 44:35 1997 szeptemberében rehabilitálták

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, hogyan élte meg a háborút. Édesapja három évig volt hadifogoly, utána a családot kulákoknak nyilvánították. (02:10) Az iskola elvégzése után cselédnek kellett állnia és emellett a földeken dolgoznia. Mindemellett élvezte fiatalkorát. (5:36) A II. világháborúról csak kevés emléke van, de részletesen elmeséli a harcok utáni nélkülözést és körülményeket, testvére elvesztését, édesapja visszatérését a hadifogságból. (11:08) Az interjúalany beszél az iskolarendszerről és diákéveiről. (15:30) Elmeséli a kommunista hatalomátvételt, a Rákosi-korszak mindennapjait, a TSZ-esítést, a beszolgáltatásokat. (19:24) 23 évesen muszáj volt férjhez mennie, mivel kellett a családba a férfi munkaerő. Ennek ellenére boldog házassága volt. Elmondja az 50-es évek végi, 60-as évek elei falusi esküvők menetét. (24:16) Elmeséli a mindennapi falusi életet. (32:02)