Interjú

Gyűjteményhez ad

Életem a szervezés

2354 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: Hatvanban született, s bár tanítónő szeretett volna lenni, oda mégsem vették fel, így "csak" óvónő lehetett. Csányon és Heréden dolgozott (0:17). Hamar összebarátkozott az itteni, vidéki emberekkel, s így kirándulásokat szervezett a szülőkkel és a gyerekekkel (1:45). Később a hatvani óvódák szakszervezeti titkárának választották meg, majd tanácstagnak kérték fel(2:49). Önként nem lett soha párttag, előrelépést a szorgalmának köszönhette. Szerette a munkáját, még miniszteri dicséretet is kapott (4:11). Lánya látszerész kiiparos lett (4:45), a fia pedig vízügyi főiskolát végzett, jelenleg munkanélküli(5:42). A nyugdíjba vonulása után a hatvani nyugdíjas klubban tevékenykedik (7:46). Bírósági ülnök volt 8 éven keresztül, munkáját zavartalanul végezhette (8:37) 1995-ben díszpolgárrá avatták, tisztelettel adózva a társadalmi munkájának(szavazóversenyek szervezése, egyéb közhasznú munkák, stb) sikere előtt (9:37). Bekerült az Országos Kulturális Bizottságba is(11:32). Szinte végig óvónőként dolgozott(13:09), de végülis sem a '89 előtti, sem '89 utáni rendszer nem teremtett számára komolyabb jólétet - a nyugdíja most is elég kicsi(14:03). Rengeteg elismerést kapott (15:26). Próbált új módszereket átvenni a saját pedagógiájába (17:16). Ha újrakezdené az életét, akkor többet lehetne a családjával(17:48). A volt rendszerben sokszor azért akasztották meg karrierjét, mert kulák származású volt (19:27). De soha nem tudta igazán kikezdeni a rendszer, mert munkáját még a kommunista funkcionáriusok is elismerték (20:57). Úgy véli, hogy minden emberben van valami jó, csak meg kell keresni és ki kell hozni(20:18). 12 évig volt tagja a Szülői munkaközösségnek (24:35). Végül 1980-ban beléptették a Pártba (24:40), manapság pedig nyugdíjasklubban dolgozik, igyekszik az országos, megyei programokat szervezni (26:09). Fogalommagyarázat (27:17).
Említett időszakok, témák
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kalmár Gyuláné
Interjúalany lakhelye: Hatvan
Interjúalany született: Hatvan, 1937
Interjúalany foglalkozása: óvónő
Felvétel időpontja: 2011. május 09
Felvétel helyszíne: Hatvan

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél 1956-os emlékeiről, a forradalomhoz való hozzáállásáról (0:11), a Kádár-rendszer pozitívumairól (5:25), Baracska helyzetéről a második világháború után, a termelőszövetkezetekről, beszolgáltatásról, kulákokról (8:45), a ’60-as évekbeli szórakozási lehetőségekről (12:36), zenei ízléséről (15:58), az ’50-es évek terrorjáról (17:10), rendszerváltoztatás előtti külföldi útjairól (19:32), a Kádár-korszakbeli életszínvonalról (20:21), autójáról és arról, hogy a Kádár-korszakban kocsit is könnyebben lehetett vásárolni (22:28), az üdülési lehetőségekről, öltözködéséről (23:37), a sportról (25:58), tanulmányairól (29:23), vallásosságáról (33:15), a rendszerváltoztatás hatásairól (35:38), Nagy Imre újratemetéséről (37:05), kedvenc újságairól (39:38), arról, hogy Baracskán negyedszázadig volt képviselő (40:50), valamint a rendszerváltoztatás negatív hozadékairól (42:22).
Interjúalany: Dr. Antal Ida
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél a cseléd munkákról a két világháború között (0:12), a második világháborúról, katonai szolgálatról (4:41). Később leírja az életviszonyok és munkakörülmények alakulását az ötvenes években (7:21) és a hatvanas években (10:48).
Interjúalany: Geiger Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 29

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Interjúalany: Farkasvölgyi Károly
Felvétel időpontja: 2011. július 01