Az interjúalany beszél családjáról, Kunágotáról (0:45), Horthy Miklós nyári vadászatairól Kunágotán (4:41), majd mesél fiatalkoráról, az iskoláról, a mezőgazdasági munkákról, a nagy szegénységről (10:57), a leventemozgalomról (10:57), majd ismét kitér iskolai élményeire, a szegénységre (14:42). Ezután rátér második világháborús élményeire, a németországi, majd franciaországi hadifogsága történetére (16:20). Beszél a hazatérése utáni állapotokról, a szovjet mintájú szocializmus idegenségéről, Rákosiról, és a kulákokról (25:37), a "békés, nyugodt" Kádár-rendszerről, a cigányok helyzetéről a '60-as években (29:15), az 1960-as téeszesítésről, a mezőgazdasági termények iránti keresletről, azok felvevőpiacáról, valamint röviden említést tesz a rendszerváltoztatásról (31:31).

Az interjúalany 1923-ban született Gátéren (Bács-Kiskun megye). Beszél gyermekéveiről. 5 km-t kellett az iskoláig gyalogolnia, de élvezte, mert társaival szórakozhatott. Édesapja harcolt az I. világháborúban, utána orosz fogságba esett és csak 1922-ben, betegen ért haza. Az interjúalany fiatalkorában főleg lovakkal dolgozott. (02:40) Édesapja a hadifogság alatt nagyon jól megtanult oroszul, később a II. világháború végén ez hasznára vált. (03:38) Az interjúalany a II. világháború alatt a Királyi Honvédségben szolgált, egészen 1944. október 15-ig, a kiugrási kísérletig. Ekkor már nagyon örült a kihirdetett fegyverszünetnek. (04:40) Hazafi volt, társaival együtt élvezte a katonaságot. Beszél a honvédségnél töltött időkről. A bombázások miatt már a szállítások is akadoztak. Először a Délvidéken szolgált. Mikor egységével vonult vissza a Délvidékről, már látta a menekülőket és a vonuló szovjet tankokat. Egy idő után a németekkel együtt felvették a harcot, de már nem tudtak nagy ellenállást kifejteni. Folyamatosan visszavonultak, elmondja ennek részleteit. (12:10) Október 15-e után azt hitték, hogy vége a háborúnak, de a németek közrefogták őket és nem hagyták, hogy letegyék a fegyvert. Aki szökni próbált, lelőtték. A zászlóaljat Bajáról továbbirányították Mohácsra, itt harcba bocsátkoztak a szovjet csapatokkal. Ezután egészen Nagyatádig vonultak, az ott lévő alakulatokból új egységet hoztak létre. Nehézfegyveres századba került aknavetős szakaszhoz. Az oroszok Horvátország felől megpróbálták bekeríteni a Nyugat-Dunántúlon tartózkodó katonákat. Részletesen beszél a harcokról. (22:38) Elhagyták állásaikat és fegyvereiket, ezért megbízhatatlannak nyilvánították őket. Büntetésből Dániába szállították őket az Atlanti-erődbe, Wehrmacht katonaként. 1945. május 8-a után angol hadifogságba estek. 150.000 embert zártak egy fogolytáborba a dán határon. Szeptember 6-ig volt itt 16.000 másik magyarral együtt. (26:00) A fiatal és erős magyar katonák közül 2.000-et kérdezés nélkül elvittek a francia idegenlégióba. Új ruhát, zsoldot, jó kosztot kaptak. Ki akarták vinni őket Indokínába, de szerencséjükre egy Nemzetközi Vöröskeresztes Delegátus megtalálta őket. Miután kiderült, hogy nem önkéntesek, akik haza akartak térni, elmehettek, de ekkor már 1946 ősze volt. (28:04) Egészen Kaposvárig kaptak angol kíséretet, nehogy a szovjetek továbbvigyék őket Szibériába. (29:20) A hazatérés után az interjúalany megnősült. 8 hold földön kezdett el gazdálkodni. 1950-ben kezdődtek a laktanyaépítések, ezeken segédmunkásként dolgozott. A TSZ-eseítésnél felesége belépett, ő elment a vasúthoz. (36:56)

Az interjúalany beszél gyermekkoráról és családjáról, valamint a háborús hétköznapokról (0:12), majd rátér az élelmiszerellátás és a a háború alatti megélhetés kérdésére (3:27). Szól arról, hogyan élte meg gyermekként Kaposvár bombázását (5:40), majd arról, hogyan értesültek a háború eseményeiről, és hogyan hallgatták Horthy Miklós kiugrási rádióbeszédét (7:18). Rátér az orosz katonák viselkedésének leírására, majd a háború utáni életkezdésre (9:12). Szól a hiperinflációról és a forint bevezetéséről (12:10), az 1950-es évek szellemiségéről (13:20). Szól arról, hogyan értékeli az 1956-os forradalmat (13:50), majd arról, hogyan formálta át a szocializmus a mindennapi életet (14:50). Szól arról, hogy mi történt Kaposvárott 1956-ban, majd a Kádár-korszak jobb megélhetési körülményeit elemzi (19:55).