Az interjúalany beszél családjáról, tanulmányairól (0:20), nagyapja 1945-ös letartóztatásáról és a család kitelepítéséről (1:00), egyetemi életének kezdeteiről (2:51), az 1956-os forradalom előzményeiről (4:05), az október 22-i pécsi diákparlamenti gyűlésről (5:23), a forradalom első napjainak eseményeiről (8:02), a rendszerváltoztatás után tévesen kialakult vélekedésről, miszerint Pécsen nem volt áldozata az eseményeknek (10:35). Beszámol az orvostanhallgatókból alakult nemzetőr zászlóalj megalakulásáról, az abban vállalt vezető szerepéről, a zászlóalj feladatairól (11:28), a budapesti felkelők élelmiszerrel való ellátásának segítéséről (17:47), a kommunista rendszer kiszolgálóival szembeni megtorlásokkal kapcsolatos véleményéről (19:16), a szovjet csapatok közeledéséről a nagyobb magyar városok felé, mellyel kapcsolatban feleleveníti az ellenállással kapcsolatos vívódásait, azoknak a napoknak az eseményeit (21:17). Mesél a szovjet csapatok bevonulása utáni történésekről, a kollégium bekerítéséről (35:32), a pécsi áldozatokról (40:29), valamint arról, hogyan sikerült kibújnia a megtorlás elől (42:17).

A vegyész végzettségű interjúalany beszél 1957-1958-as internálásának körülményeiről, arról, hogy utána csak fizikai munkásként, kőfejtőben kapott állást. (02:30) 1956. október 25-én részt vett egy tiszavasvári tüntetésen. A gyárban, ahol dolgozott beválasztották a munkástanácsba. Elmondja a forradalom leverésének, letartóztatásának a menetét. (04:12) Beszél az internálótábori körülményekről. Napokig nem kapott enni, összeverték, testileg és lelkileg terrorizálták. Ítélettel 6 hónapra, ítélet nélkül további 3 évre internálták. (08:20) Családját is meghurcolták, fiát a Szovjetunióba vitték málenkij robotra. Hazakerülése után is megfigyelték. (10:02) 10 éven keresztül kőbányában dolgozott, majd több TSZ-be került, mint termelési és gépészeti vezető, minimális fizetésért. Később a humánisabb főnökök miatt rendeződtek a körülmények. (14:08) Beszél családjáról, a lakáskörülményekről, mindennapi életről. (15:48) Kitér az 1956-os forradalmat követő megtorlásokról, a folyamatos megfigyelésről. (17:50) A rendszerváltoztatás után elismerték '56-os érdemeit. A rendszerváltoztatás előtt és után a hatvani MDF tagja, majd elnöke volt. Véleménye szerint az MDF-et a belső harcok tették tönkre. (19:00) Visszatekintve beszél az 1956-os forradalomról, megemlíti, hogy a Nyugat az ígéreteit nem tartotta be (Szabad Európa Rádió). Kádár Jánost korlátolt politikusnak tartja. Beszél a rendszerváltoztatás előtti MSZMP-n belüli hatalmi pozíciókról. (25:08) Elmondja katonai szolgálatának állomásait.(26:32) Beszámol a Rákosi- és Kádár-korszak gazdasági helyzetéről, a beszolgáltatásról, padlássöprésről, feketavágásról. (28:54) Fogalommagyarázat (29:14)

Az interjúalany elmeséli 1944-es születésének körülményeit a székesfehérvári Bory-várban (0:20), majd rátér a második világháborúra, a bombázásokra (1:40). Szól arról, hogyan építette apránként újjá a Bory-várat Bory Jenő 1959-ig (5:35). Beszél arról, hogyan élte át az Üllői úton az 1956-os szabadságharcot (7:40). A nagy harcok kezdetén a pincébe vonultak, de megjelentek az oroszok ott is, de csak állatorvos édesapja sebészi szolgálataira volt szükségük (10:10). Szól arról, milyen csodálatos nyarakat élt át gyermekként a várban (10:50), majd nagyanyjáról szól, aki kitűnően gondozta a várat és környékét, és budapesti művésznő létére gazdálkodni kezdett a vár környékén a nehéz ötvenes években (13:10). Szól oktatásáról (15:10), majd arról, hogyan lett művész nagyapjából (16:10). Elmeséli, hogy Bory Jenő 1914-ben Szarajevóban volt, ott nyert egy pályázatot Ferenc Ferdinánd emlékművének megalkotására. Ebből a háború miatt nem lett semmi, de a pályázaton nyert némi pénzt és sok inspirációt a Bory-vár megtervezéséhez (18:30). Az interjúalany azt is elmeséli, hogyan bújtattak családokat a vár nagy pincéiben (21:00), majd azt, hogy nem államosították soha, valamint azt, hogyan építették puszta kézzel az épületet (22:30). Végül arról szól, hogy most kik élnek a várban és hogyan gondozzák az építményt (25:14).